Dévényi István: Kell-e nekünk, magyaroknak a Jobbik?

Ügyelni unalmas. Kivéve, ha mondjuk háború dúl a szomszédban, netán valami friss járvány fenyegeti ismételt kihalással az emberiséget, esetleg összeomlóban a világ, vagy a forint árfolyama, ilyesmi. A honi közélet ugyanis alapjáraton szeret nyolcra pizsamába bújni, kilenckor pedig már jóízűen durmolni, így aztán az ügyeletes újságírók hírek hiányában kénytelenek önmagukat szórakoztatni. Egyik ilyen este elképzeltük, milyen lenne az a Jobbik-kormány, amelyben a belügyminiszteri posztot Novák Előd kapta.

Ekkorra már messze túl voltunk azon, hogy emberileg és szakmailag felháborodjunk a Kuruc.info aljasságain, és a Magyar Gárda vonulgatásaiba is meglehetősen belefásultunk, ellenben érdeklődve szemléltük az úgynevezett néppártosodást. Micsoda parádés sorsfintor, hogy azóta hányszor, de hányszor végighallgattam a legmulatságosabb gárdistás történeteket Pörzse Sándortól, aki amúgy élen járt a radikálisból balra tolódásban, miután úgy két tucat Szabadfogás felvételét követően rádöbbent, hogy meg tudna inni Konok Péterrel egy sört. Vagy kettőt.