A mandátumuk felénél járó településvezetőknek – különösen, ha a helyhatósági választásokat 2024-ben öt hónappal előbbre hozzák – előbb-utóbb a pénzszűke ellenére is fel kell mutatniuk eredményeket, amelyekre hivatkozva azt mondhatják majd: érdemes volt, és lesz ismét őket választani. A polgármesterek igyekeznek tehát cselekvő politikusnak látszani és olyan projekteket megvalósítani, amelyekkel letehetik a névjegyüket a ciklus végéig.
Tíz éve már tervbe vette a Fidesz, hogy egyszerre tartja az európai parlamenti és az önkormányzati voksolást, de csak most - amikor az ellenzék pártjai az előbbin önállóan, a másikon közösen akarnak indulni - készül ezt alaptörvénybe vésni. Karácsony Gergely főpolgármester szerint az ellenzék így is, úgy is nyer.
Két idősotthon energetikai felújítása Szegeden, korszerűsített óvoda Debrecenben, a ferencvárosi szakrendelő újjáépítése vagy felújított iskolai táncterem Mosonszentmiklóson – a megvalósított, illetve folyamatban lévő projektek a községektől a fővárosi kerületekig szinte mindenhol megjelennek az önkormányzatok kommunikációjában, helyi lapjaiban, bizonyítandó: a 2019-ben megválasztott polgármesterek megszolgálták a választók bizalmát.
„Az aszfaltozást takarékoskodással, átcsoportosításokkal oldottuk meg, többek között a felnőtt női kézilabdacsapat finanszírozásának negyedére csökkentésével évi 300-400 milliót tudtunk erre fordítani”
– avat be a projektfinanszírozás rejtelmeibe Csőzik László, Érd polgármestere. Példaként a járdaépítést, a zöldterület-fejlesztéseket említi még, illetve az új bölcsőde építését, amelyre egymilliárd forintot nyertek uniós forrásból.
Az agglomerációs települések hatósági jogkörök hiányában nem szólhatnak bele városképük alakításába, a szabálytalan építkezésekbe, a kormányhivatalok viszont, amelyekhez ezeket a jogköröket delegálták, nem törik össze magukat, hogy segítsenek.
