Olyan durva az aszály, hogy még a gazdák támogatása is elapadhat

Reklámfogásnak hatásosabb az új agrárhitel-moratórium, mint érdemi segítségnek, panaszolják a HVG által megkérdezett gazdák. Elsőre jól hangzik, hogy az érintetteknek idén szeptembertől 2023 végéig nem kell törleszteniük az addig felvett agrárhiteleik tőkéjét, kamatát és egyéb díjait. A kör roppant széles. Azok az egyéni gazdák és társas vállalkozások tartoznak ide, akik és amelyek növénytermesztésből, állattenyésztésből, erdő-, vad- vagy halgazdálkodásból szerzik meg az éves nettó árbevételük legalább felét, illetve azok is, akik kifejezetten e tevékenységekre vettek fel hitelt.

Elvben összesen mintegy 930 milliárd forintnyi adósságról lehet szó, de bankárok számításai szerint jó, ha ezek 15–25 százalékára kérnek majd halasztást az adósok, amit szeptember 15-éig tehetnek meg. Több, különböző pénzintézetnél fennálló kölcsönt és lízinget is be lehet vinni a moratóriumba, amelyből menet közben ki is lehet lépni.

Csakhogy ára van a jól csengő lehetőségnek.

Az agrárhiteleknek nagyjából a kétharmada valamilyen támogatott, s így alacsony és kiszámítható kamatozású, garanciával fedezett konstrukció, a maradék viszont jobbára változó kamatozású. A moratórium majdnem másfél éve alatt pedig a mindenkori piaci helyzethez igazított kamatok tovább ketyegnek majd, s azokat – az elhalasztott törlesztésekkel együtt – a bankok „porlasztva” beépítik a majdani havi fizetési kötelezettségbe, amelyet a moratórium időtartamával megnövelt lejárat alatt kell teljesíteni.

A nagy kérdés az, milyen pályát futnak be addig a kamatok – a belátható jövőben mindenesetre tovább emelkednek. Piaci alapon, változó kamatozású hitelért már ma is minimum 13-14 százalékos kamatot plusz legalább 1-2 százaléknyi egyéb költséget kell fizetni. Ám, meglepő módon, mégis inkább a támogatott hitelek törlesztését érdemes felfüggeszteni – derül ki Argyelán Józsefnek, a Bankmonitor elemzőjének a HVG számára készített számításaiból.