A termékenységi arányszám növekedése 2011 óta 1,23-ról 1,6-ra bizonyos értelemben siker, de a népességcsökkenés megállításához szükséges 2,1-re nehéz feltornászni, Európában sehol nincs ekkora, és már Indiában is csak 2,13. A Covid miatt elhalasztott gyerekvállalás pótolható, de a recesszió újabb csapás a születésekre – állítja Spéder Zsolt, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének igazgatója, a PTE Demográfia és Szociológia Doktori Iskola vezetője.
HVG: Csák János kulturális miniszternek, állítása szerint, álmatlan éjszakákat okoz a termékenységi ráta, Orbán Viktor pedig kiterjesztené a gyereket vállaló nők szja-mentességét. Örül, hogy a népesedés témája ennyire pörög a közéletben?
Spéder Zsolt: Mint minden társadalmi problémát, így a népesedési kérdéseket is többféle módon lehet megközelíteni; magánjellegű, tudományos és politikai is lehet a keretezés. Alapvetően jó, hogy sok szó esik róla, mert rengeteg tévhit él a köztudatban a termékenységről, illetve jelzi, hogy társadalmi igény van a demográfiai tudásra.
HVG: Nem lehet kontraproduktív, hogy állandóan felszínen tartják a témát? Nem érezhetik úgy az emberek, hogy beleszólnak a legszemélyesebb döntésükbe?
A politikát uraló arrogancia és a lebutított beszédmód erős apátiát okozott a társadalomban, de most ez változóban van – mondja Radnóti Sándor művészetfilozófus, aki szerint a kultúrát ízlésterrorral sem tudják megingatni. HVG-portré.
A Tisza Párt elnöke arra kérte a magyar rendőröket, hogy a szombati Pride-on a magyar embereket védjék meg.
Érthetetlennek tűnhet, hogy a szexuális kisebbségek negatív megkülönböztetése zajlik ma Magyarországon, miközben a magyarok nem keveset tettek hozzá a homoszexualitás kultúrtörténetéhez.
Az Európai Bizottság a szervezés egyes elemei miatt eljárást indíthat.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.
