#gyermekvállalás



Mindennél jobban akarunk gyereket, nagyon szeretnénk jó szülők lenni, mégis kiégünk benne

Nem a rossz szülő ég ki, éppenhogy az, aki nagyon szeretné jól csinálni – mondja Bogdán Patrik, a Pécsi Tudományegyetem doktorandusza, a szülői kiégés kutatója. Milyen nevelési stílus jár gyakrabban kiégéssel, a megengedő vagy az autoriter? Miért tűnik úgy, hogy kevésbé érintettek ebben az apák? Miért nagyobb a kiégés veszélye Nyugaton, mint a keleti társadalmakban? Hogyan függ össze a jelenség a szülés utáni depresszióval? Mit okoz a gyereknek, ha kiégett szülő mellett nő fel?



Honnan tudhatjuk, hogy leendő munkahelyünk támogatni fogja-e a gyermekvállalást?

A gyermekvállalás – legyen szó természetes fogantatásról, mesterséges megtermékenyítési eljárásokról vagy a meddőséggel való megküzdésről – rendkívül személyes kérdés és sokszor kihívásokkal teli. De vajon hogyan egyeztethető össze ez a munkahellyel? Mit, mikor és hogyan kommunikáljunk a munkáltató felé? Ebben a cikkben összeszedtük a legfontosabbakat.


Hiába küzd a kormány a gyerekvállalásért százmilliárdokból, ha a társadalom, a családok és az egyén állapota is katasztrofális

A kormány igyekezete ellenére egyre kevesebb gyerek születik Magyarországon, idén áprilisban minden idők legkisebb születésszámát mérték. „Nem lehet amellett szó nélküli elmenni, hogy milyen ma a családok állapota Magyarországon” – mondja Szabó-Tóth Kinga szociológus, a Miskolci Egyetem docense, akit az okokról kérdeztünk. A tartós változás eléréséhez a kiszámíthatóbb családpolitika csak a kezdet lenne.


„Kimchi kurvák” lázadása – miért nem szül és nem is szexel újabban sok nő?

Hogyan nő a szakadék a fiatal férfiak és nők között, és miért van szó úgy a szexről, mintha az járna a férfiaknak, a nők pedig adnák? A Dél-Koreából indult, de Nyugaton is egyre népszerűbb 4B mozgalomban a nők nem randiznak, nem szexelnek, nem házasodnak, nem szülnek gyereket, amíg a társadalom alárendelt szerepbe kényszeríti őket a férfiakkal szemben. Még ha formálisan jogegyenlőség is van.






Abszurd és elavult, hogy Orbán családtámogatása egyetlen mágikus adatra gyúr, figyelmeztetnek a szakértők

Nehéz egyetlen mutatóba sűríteni több mint kétmillió nő viselkedését és döntéseit, ráadásul a 21. századi nyugati családpolitikában már nem a születésszám növelése a legfontosabb cél, hanem például az anyák biztonságának növelése, a gyermekszegénység visszaszorítása, vagy a társadalmi- és nemi egyenlőtlenségek csökkentése. A gyermekvállalási trendekről és az ezt befolyásoló tényezőkről Spéder Zsolt demográfus és Szikra Dorottya, a CEU vendégprofesszora tartottak előadást.





Nehezített gyermekáldás - Nagyítás képgaléria

Zsuzsi és Tamás 3 gyermeket tervezett, de házasságuk első évében három magzatot, majd további egyet vesztettek el. A sok fizikai, lelki és anyagi teher után Zsuzsinál petevezeték-gyulladást diagnosztizáltak, amit nőgyógyászai nem vettek észre az évek alatt. Vetéléseit ez okozhatta. Petevezetékei deformálódtak, el kellett azokat távolítani. Spontán nem eshet már teherbe. 2021-ben egy szlovák klinikán lombik programba kezdtek. Két körben egy-egy embrió beültetése, majd azok elvesztése után a házaspár elindította az örökbefogadás folyamatát. Egészséges vagy korrigálható egészségi állapotú, 0-3 év kor közötti gyermeket szeretnének, nemi és származási megkötés nélkül. Kovács Bea képgalériája az ő útjukat követi nyomon.