Hét ábrán mutatjuk, miért nem működik a magyar gazdaság vendégmunkások nélkül

Miközben a kormány felcsavarta az idegenellenességet, Orbán Viktor pedig felhívta a vállalkozók figyelmét, hogy inkább magyarokat alkalmazzanak, minden korábbinál több külföldit hívnak Magyarországra dolgozni. Ha még több gyárat és nagy beruházást csábítanának ide, ahhoz még ennél is sokkal több dolgozó kellene – kérdés, honnan jönnének. A belső migrációban vannak még lehetőségek, de sok magyar nem szívesen költözne az országon belül. Hét ábrán mutatjuk, mit érdemes tudni a vendégmunkásokról és a magyar belső vándorlásról.

Sztojcsev Iván

Hét ábrán mutatjuk, miért nem működik a magyar gazdaság vendégmunkások nélkül

Félmillió új dolgozóra lesz szüksége Magyarországnak a következő években – mondta Orbán Viktor a gazdasági évnyitón. A miniszterelnök még azt is hozzátette: itt nagyon észnél kell lennünk – „ha láttak vendégmunkásokkal tömött nyugati országokat, tudják, milyen kihívásról van szó”.

Izgalmas kihívás lehetett Orbán szövegíróinak megoldani, hogy a beszéd egyszerre szóljon a rendezvényen résztvevő cégvezetőknek, akik tudják, hogy a vendégmunkásokra szükség van, és közben tartsa meg a Fidesz szalonrasszizmusát. De ha egy pillanatra elvonatkoztatunk a migrációval és a vendégmunkásokkal kapcsolatos összes politikai száltól, akkor is érdemes foglalkozni azzal, hogy milyen jövőképet vázolt.

Orbán víziójában ugyanis olyan iparosítás indulna meg, hogy a most meglévő 4,7 millió munkahely mellé még 500 ezer jönne létre, és ehhez érkeznének vendégmunkások is, valamint az országon belüli migrációt is felpörgetnék. Így pedig adja magát a kérdés: reális ez, valóban szükség lesz-e 500 ezer új munkásra? Mennyire vonzó az ország a vendégmunkások számára, van-e még tartaléka a magyar munkaerőpiacnak, és mit várhatunk a belső migrációtól?