#munka






Technostressz, kiégés, home office – áldjuk vagy átkozzuk a Covidot azért, amivé a munkahelyek váltak?
 

Technostressz, kiégés, home office – áldjuk vagy átkozzuk a Covidot azért, amivé a munkahelyek váltak?

Az öt éve kitört járvány társadalmi, gazdasági hatásai jóval távolabb mutatnak, mint gondoltuk. A HVG új sorozatában ezt járjuk körbe különböző aspektusokból; ebben a cikkünkben arról lesz szó, hogy miként zajlott a kényszerűnek tűnő digitális átalakulás, amely nemcsak a munkaerőpiacra, a cégekre volt súlyos hatással, hanem a mentális állapotunkra is. Miért nem teljesen egyértelmű még ma sem a home office megítélése, hogyan változtak meg az elvárt vezetői és munkavállalói kompetenciák, és mi az a VUCA/BANI-világ, amelyben élünk? Szakértőket kérdeztünk.








A 24 éven alattiakat és a 60 éven fölöttieket kellene munkába állítani, hogy annyi dolgozó magyar maradjon 2030-ra, mint most
 

A 24 éven alattiakat és a 60 éven fölöttieket kellene munkába állítani, hogy annyi dolgozó magyar maradjon 2030-ra, mint most

Szomorú jövőkép: 300 ezerrel kevesebb magyar lesz munkaképes korú hat év múlva, mint idén. Ahhoz, hogy a dolgozók száma ne csökkenjen, az összes korcsoportban az EU legszűkebb élbolyába kell, hogy kerüljön a magyar foglalkoztatási arány, csakhogy immár csak a 24 év alattiaknál és a 60-on felülieknél lehetne érdemi növekedést elérni.







 

"A magyar emberek nyitottabbak annál, mint ahogy meg vannak szólítva"

Nincsenek könnyű helyzetben a fogyatékossággal élő emberek, ha a nyílt munkaerőpiacon szeretnének elhelyezkedni Magyarországon, pedig a cégeknek megérné alkalmazni őket, és nyitottak is lennének rá. A Skilly nemcsak összekötni segít a megváltozott munkaképességű munkavállalókat a potenciális munkáltatókkal, hanem készségeik fejlesztésében is támogatja.