A Pride volt az Orbán-rendszer temetési menete
A rendszerváltás idejének hangulatát lehetett érezni abban a tömegben, ahol a legtöbben legfeljebb gyerekek voltak akkoriban.
Tavaly sem sikerült megállítani Magyarországon a migrációt – mármint a belső migrációt. Folytatódott a trend: a nagyvárosok népessége csökken, a körülöttük elhelyezkedő agglomerációs településeké nő.
A több szempontból káros, társadalmi, intézményi és infrastruktúra-fejlesztési problémákat egyaránt okozó folyamat az állam ingerküszöbét is elérte. A kormány szerencsére – a külső migrációval ellentétben – nem drótkerítéssel akarja a nemkívánatosnak bélyegzett személyeket kívül tartani, hanem a szabályok módosításával.
Az építészeti törvény Lázár János építési tárcája által közzétett koncepciója több eszközzel korlátozná a települések gáttalan szétfolyását. Az önkormányzatok csak megkötésekkel jelölhetnének ki beépítésre új területeket, egy hektár fölött csak az országos főépítész engedélyével.
A koncepció célja láthatóan a települések szétterülésének és összenövésének megállítása – ezzel azonban sok agglomerációs területen már elkésett, hiszen az összenövés megtörtént, a településhatárokat csupán tábla jelzi. A népességrobbanásnak sem feltétlenül vet gátat, ha nem lehet új beépítendő területeket kijelölni, amíg a településeken belül vannak telkek, ahol építkezni lehet.
Most omlik az önkormányzatokra a rendszer, amely jogfosztottá tette őket
Az agglomerációs települések hatósági jogkörök hiányában nem szólhatnak bele városképük alakításába, a szabálytalan építkezésekbe, a kormányhivatalok viszont, amelyekhez ezeket a jogköröket delegálták, nem törik össze magukat, hogy segítsenek.
Márpedig akadnak. Érden például van mintegy 2 ezer foghíjtelek és további ugyanennyi, ahol a beépítési korlátokat nem érték el, így továbbépíthetők. Hiába nem jelölnek ki új területeket beépítésre, a település lakossága elvileg 90–100 ezer főre hízhat. Érd infrastruktúráját 55–60 ezer lakó kiszolgálására méretezték, a településen jelenleg 76 ezren élnek. A város megálljt üzen a kiköltözőknek, hogy erőt gyűjthessen – sommáz Csőzik László polgármester. Szavai szerint nem a kiköltözők ellen, hanem a kiköltözési hullám negatív hatásai ellen küzdenek, a szükséges fejlesztésekhez azonban időre és forrásokra van szükségük. A polgármester szerint a fővárosi agglomerációban valószínűleg náluk nyílt legnagyobbra az olló a lakosságszám és az infrastruktúra ellátóképessége közt.
