Betelepülési stop: nem kapkodnak Navracsics törvénye után az önkormányzatok
Egyelőre nincs jele annak, hogy önkormányzatok sora készülne mielőbb bevetni az új „fegyvert”, amellyel fékezhetik a lakosságszámuk növekedését.
„Arad marad” – mondják büszkén a rügyező fák tövében a Maros-parton dominózó idősebb férfiak. Hamar kiderül, ez az Arad megyei magyar közösség jelmondata is, és azt fejezi ki, hogy az itt élők számára a nemzeti identitás megőrzése az oktatáson, a kultúrán és a helyi közösségi életen keresztül egy folyamatos túlélőharc.
Arad sosem volt színmagyar település, ám az első világháború előtt, az erdélyi régió legnagyobb városaként még 62 százalék körül volt itt a magyar ajkúak aránya. „Ma már szórványhelyzetben vagyunk, a 10 százalékot sem érjük el” – mondja Bognár Levente, aki húsz éven át a város alpolgármestere volt. Hozzáteszi: „Sosem kértünk mást, csak ami jár, de az sem jutott mindig.”
A romániai törvények 20 százalékos lakosságarány fölött biztosítják a kisebbségi nyelvhasználatot, a legfrissebb (2022-es) népszámlálási adatok alapján azonban Arad megyében csupán a lakosság 6,3 százaléka, 25 731 ember vallotta magát magyar nemzetiségűnek. Ez 11 173 fővel kevesebb, mint tíz évvel korábban. „A kisebbségi sorsot csak az tudja megérteni, aki már volt kisebbségi” – teszi hozzá a volt alpolgármester.
Szeretettel Erdélyből: Éles indulatokat váltottak ki a romániai népszámlálás magyarokról szóló adatai
Szerzőnk a népszámlálást követő közösségi-társadalmi kommunikációból, a megnyilatkozásokból és kommentekből két fontos következtetést is levont.
