Hogyan lesz a „faszszopó” szóból helyesírási tananyag? Miért ragad meg jobban egy nyelvtani szabály, ha a „fingottam” szóval magyarázzák? És mitől működik a káromkodás a közösségi médiában? Interjú Szabó Dániellel, aki Híresember néven trágár kifejezéseken keresztül tanít magyar nyelvtant a TikTokon és a YouTube-on. (Figyelem: a szövegben időnként nyomdafestéket nem tűrő kifejezések tűnnek fel!)
7600 nyelv bizony nem kevés, nagyjából ennyi van jelenleg a világon. Egy friss tudományos kutatásból viszont kiderült, ez csupán a töredéke lehet a régmúltban létező nyelvi sokféleségnek.
A magyar forradalomnak és szabadságharcnak sajátos ízt adott, hogy részben németül és más nyelveken zajlott, a pesti utcákon és a csatatereken is szükség volt a tolmácsolásra, a ma már nemzeti hősökként tisztelt résztvevők egy része pedig komolyan küzdött a hivatalos nyelvvel.
A mesterséges intelligenciákkal, influenszerekkel, hírességekkel kialakított egyoldalú kapcsolatokat nevezik paraszociálisnak.
Ha nyelvtudás híján hallgatjuk egy délebbre vagy északabbra fekvő ország nyelvét, érdekes különbség tárul fel. A melegebb vidékek nyelvei zengőbbnek, hangosabbnak tűnnek. És van is erre magyarázat.
Az ízérzékeléssel kapcsolatban végzett kutatásokat egy amerikai szakember, és ennek kapcsán úgy gondolja, hogy bőséges kiegészítésre szorul az, amit az iskolában tanultunk e témáról.
A hagyományos kínai orvoslás egyik módszerére épül iraki és ausztrál kutatók új fejlesztése: egy olyan algoritmus, ami a nyelv színéből állít fel diagnózist pillanatok alatt.
Kutatók egyúttal azt is felmérték, melyik nyelvet tartják a „legilledelmesebbnek”, és melyiket a leginkább szókimondónak.
Nyelvünk felszíne, akárcsak az ujjlenyomatunk, egyedi jellemzőket hordoz – derítették ki skót kutatók, akik a mesterséges intelligenciát hívták segítségül a vizsgálataikhoz.
A Padovai Egyetem tudósai szerint már az egynapos újszülöttek agyhullámai is más jelet adnak, ha azon a nyelven hallanak beszédet, amit az anyaméhben hét hónapos koruktól kezdve hallottak.
A hettiták gyakran örökítették meg az idegen nyelvű vallási rituálékat, ennek köszönhetően most egy réges régen elfeledett nyelv került elő.
Egy 64 éves ohiói férfinek néhány hét alatt nagyon furcsa elváltozás történt a nyelvén. A kép megtekintését csak olyanoknak ajánljuk, akik éppen nem esznek.
A tudományt régóta foglalkoztatja, hogy miként lehetne megérteni az állati kommunikációt – most egy lépéssel közelebb kerülhettünk ehhez, ugyanis kutatók a jelek szerint sikerrel dekódolták a csimpánzok által használt nyelvet.
Sorra zárnak be a határon túli magyar iskolák: csökken a gyerekszám, jelentős az elvándorlás. Néhány kiemelkedő helyi vezető és pedagógus sziszifuszi munkája tartja életben a magyar nyelvű oktatást és közösségi életet riportunk színhelyén, az erdélyi Arad megyében is.
Nem kell vármegyei jogú városoknak nevezni a megyei jogú városokat – ezt egy minapi rendelettel pontosította a kormány. Hogy a nyelvhasználati káoszban rendet vágjunk, a Nyelvtudományi Kutatóközponthoz fordultunk, ahol kérdéseinkre Ludányi Zsófia, a nyelvi közönségszolgálat tudományos munkatársa válaszolt.
Újra nyelvvédő szerepben tetszeleg a kormány, pedig az e tárgyban hozott korábbi intézkedéseit sem vette komolyan.
Lehetetlenre vállalkozik az, aki vitathatatlan szójegyzéket készítene a szókereső és szókirakó játékokhoz. Idehaza ráadásul még naprakész kéziszótár sincs.
Ezt kapják a magyar beszélők, ezt olvassák, ezt hallgatják, ezt kezdik használni otthon, a munkahelyen, baráti társaságban. És így válik a közbeszéd részévé is egy olyanfajta stílus, ami hosszú távon nem emberhez méltó kommunikációt, gondolkodást és viszonyokat eredményez. Vélemény.
Apoploe vesrreaitars – míg nekünk mindez csak halandzsának tűnhet, a számítógép pontosan tudja, miről van szó.
