Évi 200 milliárdos piacot nyerhet a kormánytól a kórházi patikák új tulajdonosa

„A légvárakhoz forrást rendelnek, az így-úgy összehordott sárkunyhók összetartására nincs pénz” – jellemezte a magyar egészségügyben kialakult helyzetet egy szakmai elemző. A 2024-es költségvetést megalapozó törvények közé hirtelen benyomott, az egészségügyet érintő módosításról még az azt megszavazó képviselőknek sem volt tudomásuk, mert a paragrafusok a szakbizottsági vitát is mellőzve kerültek be a törvénybe. A már elfogadott döntést követően kerül sor a közigazgatási egyeztetésre és a jelenleg folyó társadalmi egyeztetésre – legalábbis ezt mondta a HVG-nek Takács Péter egészségügyi államtitkár.

Évek óta rebesgetett lépést kodifikáltak azzal, hogy 2024. novembertől a magánszolgáltatók nem végezhetnek közfinanszírozott CT- (komputertomográf) és MR- (mágneses rezonancia) diagnosztikai vizsgálatokat. Az állami ellátásban működő szolgáltatók mintegy tíz százaléka magáncég, ezek a közfinanszírozott ellátás – erre tavaly 32 milliárd forintot fizetett ki a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) – közel húsz százalékát végzik.

A radiologia.hu szakportál adatai szerint a törvénymódosítással a közfinanszírozottan működő 123 darab CT-ből 15, az 57 MR-berendezés közül 8 esik ki jövőre. Így közel egy tucat olyan kórháznak kell váltania, ahol teljes egészében vagy részben külső cég látja el a képalkotó diagnosztikai szolgáltatást. Ugyanakkor a röntgen, a mammográfia, a PET/CT, ahol szintén vannak magáncégekkel közfinanszírozott szerződések, egyelőre nem került be az államosításba.

Elpusztítja vagy gyógyítja majd az emberiséget a mesterséges intelligencia? - Interjú

Hatalmas változásokat hoz az egészségügyben a mesterséges intelligencia az elkövetkező néhány éveben, de vannak területek, köztük például az orvosi képalkotás, ahol már ma is komoly hatása van a napi gyakorlatra. A közeljövőben realitássá válhat a teljes MI alapú diagnosztika és a mindinkább személyre szabott terápia.