Tóta W.: Véres kardot hoztam

Hála a messze földön híres magyar médiaegyensúlynak, bármelyik este bekapcsolhatjuk a tévét, és miután a csipketerítőt elhessegettük a képernyőről, megnézhetjük, ahogy öreg futóbolondok, illetve cinikus amatőr színészek, jellemzően belügyes háttérrel, motyognak a háttérhatalomról. Amely annyira ki akarja készíteni az emberiséget, hogy nyilván nem is emberekből áll. Hozzák direkte a migránsokat meg az iszlámot, de közben buzítják be a gyerekeket és lenyúlják a vízvagyont, álnokul csibészeltetik a békés orosz mackót, meg üldözik a kereszténységet.

Ennek ellenére ezrek kerekednek fel minden évben megnézni Tusnádfürdőn ugyanezt. Koncertélmény ez nekik, és az sem mindennapos, hogy ezeket a sötét konteókat most nem a fideszes rádióban kukorékolja el idősb Varangyos Péter betelefonáló, hanem magától a miniszterelnöktől hallhatják.

Emlékszem én egy másik miniszterelnöki beszédre. Innen visszanézve meglepő, micsoda botrányt okozott, hiszen csupa olyasmiről szólt, ami egy kormányfőnek a feladatkörébe vág. Költségvetésről, egészségügyről, oktatásról; ezek javításáról, meg arról, hogy sokat hazudtak, de most már ideje abbahagyni. Ehhez képes ez meg kiül hazudni a napfényre, egy kukkot se szól a jelen bajairól, és vastapsot kap.