A közgazdászokat is megkavarja, ha a statisztikákba elkezdik beleszámolni a maffiát

Bűnözők irányítják ezt az országot – vannak helyei a világnak, ahol ezt a mondatot nem csak ellenzéki szimpatizánsok mondogathatják dühösen, hanem a mindennapoknak annyira fontos szereplője a szervezett bűnözés, hogy szinte nem is lehet értelmezni a gazdasági folyamatokat, ha őket figyelmen kívül hagyjuk. De mennyire?

Azoknak a közgazdászoknak, akik a bűnözés gazdaságra gyakorolt hatását próbálták számszerűsíteni, nem túl meglepő módon a nagy része olasz. 2014-ben az ország statisztikai hivatala meg is kapta az IgNobel-díjat, amiért úgy döntött, hogy onnantól kezdve a GDP-be beleveszi a kábítószer-kereskedelemből, csempészetből és prostitúcióból származó bevételeket, valamint minden olyan gazdasági tevékenységet, amelyet az állam tilt, de a benne résztvevők saját szabad akaratukból csinálták. És ez csak első ránézésre teljes nonszensz: valójában az egy teljesen védhető álláspont, hogy ha egy olyan mérőszámmal dolgozunk, amelybe az ország teljes gazdasági teljesítményét bele akarjuk venni, akkor ne hagyjunk ki valamit csak azért, mert a törvényekkel ellentétes.

Márpedig nem kis számokról van szó. Az olasz maffiacsoportok közül a ’Ndrangheta éves bevételét 50 milliárd euróra becslik, és már ez is leszálló ágat jelent a néhány évvel korábbi adatokhoz képest. Ez a szám nagyobb, mint a HVG Top500 listáján a kilenc legnagyobb árbevételű magyar cég éves bevétele együtt, és persze a sokkal nagyobb olasz piacot nem feltétlen érdemes a magyarhoz hasonlítani, de azért a nagyságrendet egész jól mutatja. A becslések szerint egyébként globálisan a legnagyobb üzletágat az illegális szerencsejáték jelenti, ez után jön erős versenyben a második helyért a drogkereskedelem és a prostitúció.