Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
A müncheni Lajos Miksa Egyetem egyik neves professzora úgy gondolja, hogy az EU-nak nem kell meredten néznie, miként végződik az amerikai elnökválasztás, mert nincs rászorulva Amerikára, hogy közreműködésével az ukránok legyőzzék az orosz agresszort. Martin Schulze Wessel, aki Kelet-Európa történelmével foglalkozik, örömmel konstatálja, hogy a magyar miniszterelnök már nem blokkolja a pénzügyi segélycsomagot.
Ezt jó hírnek tartja mind az ukránok, mint az Unió szempontjából, miután utóbbi megtörte a módszeresen alkalmazott orbáni obstrukciót. Itt nem csupán arról van szó, hogy a miniszterelnök pókerezett a brüsszeli támogatások kipréselésére. Hazardírozik, de egyúttal illiberális meggyőződésből lép fel, amibe belejátszik Putyinnal kialakult szoros viszonya. Moszkva hídfőállása a kontinensen.
