Tényleg sok belarusz mert Lukasenka ellen szavazni a kivezényelt katonák és az ellenzék betiltása ellenére?

„A világon sehol sincsenek olyan átlátható, tisztességes és szabályos választások, mint Belaruszban. Ez számunkra mindig is ünnep volt és most is az. A politikánk őszinte és becsületes, és ilyenek a voksolásaink is” – értékelte a vasárnapi parlamenti választást Aljakszandr Lukasenka, aki diktátor államfőként 1994 óta vezeti az egykori szovjet tagköztársaságot.

A mostani megméretés „becsületességét” mutatja, hogy csak az a négy párt indulhatott, amely egyértelműen az államfő mögött áll, a központi választási bizottság ugyanis az összes valóban ellenzéki tömörülést kizárta a versenyből. A hatóságok nem végeztek félmunkát: a voksolás előtt nem sokkal még 15 párt szerepelt a nyilvántartásokban, ezek közül tizenegyet közvetlenül a szavazás előtt véglegesen be is tiltottak. Még annak ellenére sem hagyták meg ezeket a tömörüléseket, hogy a vezetőket már jó ideje külföldre kényszerítették vagy bebörtönözték – az országban legalább 1500 politikai foglyot tartanak nyilván –, a kormánykritikus médiumokat pedig már évekkel ezelőtt elhallgattatták.

Az is sokat elárul a belarusz viszonyokról, hogy a minszki kormány ezúttal nem hívta meg az EBESZ-megfigyelőket, és végül csak egy orosz delegáció érkezett, amelynek tagjai mindent rendben találtak.