Az oroszok nem, és nem is fognak, mert Magyarország „barátságtalan ország”. Kivételek persze előfordulnak, 2022 áprilisában ez sem jelentett gondot Vlagyimir Putyinnak, amikor Orbánnak kellett gratulálnia.
Hiába készült a fehérorosz delegáció, hogy Donald Trump új világszervezetében képviselje a diktatórikus rezsim vezette országot, a Béketanács Washingtonban tartott ülésére nem utazhattak be.
Összesen 123 fogoly szabadult ki Fehéroroszországban amerikai közbenjárásra.
Donald Trump sem tűnt boldognak a kínai győzelmi parádé láttán.
A belarusz elnök szerint Donald Trump elfogadta a meghívását.
A fehéroroszországi politikai foglyok szabadon bocsátását követelte a lengyel külügyminisztérium abban a nyilatkozatban, amelyet a 2020-as fehérorosz elnökválasztás évfordulója alkalmából tettek közzé szombaton.
A fehérorosz elnök segítő kezet akar nyújtani Oroszországnak.
Valjancin Stermer már a nyolcadik politikai fogoly az országban, aki 2020 óta őrizetben halt meg.
Moszkva szerint pozitív, hogy Trump béketárgyalásokat szeretne, de Ukrajnában érvényben van egy olyan törvény, amely megtiltja az elnöknek, hogy egyezkedjen az oroszokkal.
A belarusz elnök szerint meg kell tudniuk, milyen lelőhelyeik vannak.
Mostantól tilos a brit vállalati szektor számára mindenféle együttműködés a fehéroroszországi hadiipar három fő vállalatával.
Valódi ellenzéki jelöltek nem indulhattak. Lukasenka a hetedik ötéves ciklusára készülhet
Csak egy győztese lehet a vasárnapi belorusz elnökválasztásnak: az 1994 óta hatalomban lévő államfő, Aljakszandr Lukasenka „ellenfelei” ugyanis leginkább a politikus hívei, valódi ellenzéki nem indulhatott. Legutóbb 2020-ban tartottak elnökválasztást az egykori szovjet tagköztársaságban, azt Lukasenkáék elcsalták, s ezt követően hónapokig tartó tiltakozási hullám indult.
A totális szovjetorosz elnyomás sikerrel járt a nemzeti kultúra felszámolására indított hadjáratával, a gazdasági mutatók jók voltak, így az általános életszínvonal is szovjet viszonylatban magasnak volt tekinthető és ebből kifolyólag egészen a ’80-as évek második feléig Belarusz lakosságának nagy része semmiféle komoly változásra nem vágyott. Aztán jött Csernobil és utána egymást követően potyogtak ki a szó szoros értelmében vett csontvázak a szovjet múlt rég eltemetett szekrényéből. Ám még ezek sem ingatták meg a tagköztársaság népének bizalmát a szovjet keretrendszerben, és ha nem omlik össze a Szovjetunió, Belarusz talán még ma is önként és dalolva lenne a része. Bendarzsevszkij Anton külpolitikai elemzővel, a posztszovjet térség szakértőjével beszélgettünk.
Ez már a hatodik alkalom július óta, hogy megkegyelmezett a betegeskedő és idős bebörtönzötteknek.
Nem ez az első eset, hogy az ország légvédelmének meggyűlt a baja az oroszok által irányított drónokkal.
Aljakszandr Lukasenka “emberi gesztust” gyakorolt a kegyelemmel a fehérorosz elnöki hivatal közlése szerint.
A fehérorosz diktátor Sulyok Tamásnak küldött egy levelet.
A fehérorosz elnök utasítására csapaterősítéseket vezényeltek az ukrán határra Homel és Mazir közelében.
A Szovjetunió 1991-es szétesése után Belarusz lehetett volna az egyik sikeres, önálló útra lépő utódállam. Mostanra orosz gyarmati sorba süllyedt, amiért a 30 éve tartó hatalmához mindenáron ragaszkodó Aljakszandr Lukasenka államfőt terheli a legnagyobb felelősség.
