Útnak indult a Nemzetközi Űrállomás felé Kapu Tibor
Sikeresen elstartolt a Kennedy Űrközpontból a SpaceX Dragon űrkapszulája, a fedélzetén négy űrhajóssal, köztük a magyar Kapu Tiborral.
12 ezermilliárd forintnál is több megtakarítás fekszik jelenleg különféle állampapírokban, miután a kormány az egyre rosszabb költségvetési helyzet miatt minden erővel az állampapírok és a kincstárjegyek vásárlása felé tereli a lakosságot. Ez az összeg a magyarok pénzügyi megtakarításainak több mint a negyede, ami nem meglepő, hiszen minden más befektetési forma (legyen az például részvény, vállalati kötvény vagy éppen kriptovaluta) hozama után 15 százalék személyi jövedelemadót, bizonyos esetekben pedig 13 százalék szociális hozzájárulást is fizetni kell, például banki kamatok vagy tőzsdén kívüli ügyleten keresztül értékesített értékpapírok után.
Ezzel szemben az állampapírok kamatait nem terheli semmilyen adó, ráadásul a legtöbb állampapír bármikor, büntetés nélkül visszaváltható a futamidő vége előtt. A lakosság 2023 folyamán közel 1500 milliárd forint értékben vásárolt állampapírokat az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) adatai szerint, amihez még hozzá kell adni közel 120 milliárd forintnak megfelelő értékű euróalapú állampapírt is.
Beszédes azonban, hogy a kormány éppen a legjövedelmezőbb opciókat vezette ki a piacról, vagy korlátozta a vásárlásukat. Az utóbbira példa a jelenleg legjobban jövedelmező állampapír, a Start-számlán nyilvántartott babakötvény, amelynek éves hozama a megelőző évi infláció 3 százalékponttal növelt értéke, 2024-ben egészen pontosan 20,6 százalék. A kormány – a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva – hirtelen évi 1,2 millió forintban limitálta a babakötvény-vásárlás lehetőségét, miközben addig nem szabott korlátot a befizetésre.
