A lakossági befektetők számára is teremt lehetőségeket a február vége óta tartó hormuzi konfliktus, az AI térhódítása pedig a profik szorgos hétköznapjait is átszabta. Befektetési alapkezelőknek tettünk fel két ezzel kapcsolatos kérdést.
Akik 25-30 évvel korábban elkezdenek rendszeresen félretenni a nyugdíjas éveikre, a kamatos kamatnak köszönhetően jelentős hozamra tehetnek szert. Ehhez azonban nélkülözhetetlen egy saját pénzügyi stratégia kialakítása, amely nemcsak a befektetési eszközökre, hanem a megfelelő nyugdíjszámla megtalálására és az elérhető állami támogatások igénybevételére is kiterjed — mutatott rá Vasas Norbert, a CIB Bank megtakarítási termékekért és szolgáltatásokért felelős vezetője.
Ha valaki éppen a piac csúcsán, a legnagyobb tőzsdei visszaesések előtt vásárolt be, akár évtizedeket is várhatott arra, hogy a befektetése ismét pozitív tartományba kerüljön. A Nikkei 225 index például 1989-es csúcsa után 34 évig nem tudott új magasságokba emelkedni, miközben egyes piacok a mai napig nem tértek vissza korábbi maximumukra. A Bankmonitor szakértő megnézték, mely tőzsdéken tartott legtovább a megtérülés, és mit lehet tenni azért, hogy ne egyetlen rosszul időzített döntésen múljon a megtakarítás sorsa.
Amíg a rövidtávú hatások, vagyis az erős dollár és a magas hozamkörnyezet dominálnak, az arany sem drágul tovább. A felszín alatti, hosszú távú fundamentális trendek azonban változatlanok maradtak.
Az ipari ingatlanokra elérhető, államilag támogatott, fix kamatozású hitelek tervezhetőbb költséget jelentenek egy vállalkozásnak a bérleti díjaknál, miközben a hozampotenciáljuk is kedvezőbb lehet a lakóingatlanokénál — erről beszélt a HVG BrandLabnek adott páros interjújában Nagy Viktor (a képen jobbra), az Indotek Group non-retail – azaz a nem kereskedelmi ingatlanokért felelős – értékesítési igazgatója és Méri Tamás üzletember (a képen balra), az Indotek Group korábbi senior asset menedzsere.
Egy befektetés vagy üzleti tevékenység csak akkor lehet hosszú távon sikeres, ha nemcsak a sztorit adja el, hanem tartósan növekvő bevételeket generál a piaci szereplőknek. Kérdés, a mesterséges intelligencia képes-e erre. Kovács Ádámnak, a Gránit Alapkezelő nemzetközi kapcsolatok szakértőjének írása.
Már áprilisban látszott, hogy jól kezd menni az Intelnek. A legújabb, a második negyedévvel kapcsolatos hírek pedig csak tovább erősítik a pozitív kilátásokat. Arról viszont kevesebb szó esik, hogy mindez azért igen sokba kerül a vállalatnak, így a befektetők sem lehetnek teljesen nyugodtak.
Minél több a külföldi bank, annál több befektetést húzhat be az ország – állítja Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára. A szakember a különadókkal kapcsolatban azt mondta: az adók terhét végső soron mindig a fogyasztók viselik. Ingyenebéd nincs, valakinek minden költséget meg kell fizetnie.
A befektetési arannyal kereskedők szerint jelentős hátrányba kerülnek a külföldi versenytársakkal szemben, a hatóság azt mondja, csak a visszaélések leszorítása volt a cél.
A magyarok közel kétharmadának egyáltalán nincs befektetése, a többség tájékozatlannak tartja magát a befektetések világában, pedig ma már a piachoz és a tudáshoz is könnyebb hozzáférni, mint korábban valaha.
2,5 millió eurós, azaz körülbelül 890 millió forintos befektetési kört zárt az elektromos és vegyes flottákra épített flottakezelő platform, a Volteum – közölte a vállalat.
A Z generáció több kockázatot vállal a befektetéseivel, mint az előző nemzedékek, de ez nem jelenti azt, hogy nem akar megtakarítani. A fiatalokat többek között az ingatlanok drágulása és az infláció vette rá, hogy a részvények, az opciók és a Polymarket felé forduljanak.
A magántőkealapokról szóló vitákban általában a tulajdonosi kör, a diszkréció vagy a nagyvállalati felvásárlások kerülnek reflektorfénybe. Arról azonban jóval kevesebb szó esik, hogy ezek a konstrukciók adójogi szempontból hogyan működnek valójában. Pedig a magántőkealapok népszerűségének egyik legfontosabb oka éppen az, hogy rendkívül sajátos adózási logikával működnek. Éppen ezért érdemes közelebbről megvizsgálni első körben a magántőkealapok jogi hátterét, ezt követően pedig azt, hogyan épül fel a magántőkealapok adózási rendszere – hívja fel a figyelmet írásában dr. Magyar Csaba TEP, LL.M., a Crystal Worldwide Ügyvédi Iroda vezetője, az Adózóna szakértője.
Bármilyen baráti eseményen, ha szóba kerül a megtakarítás vagy a befektetések kérdésköre, akkor a legtöbb esetben rögtön előkerül a hazai ingatlan, mint a valaha volt legjobb befektetés. Mindenkinek van egy ismerőse, aki 2013-2014-ben vásárolt egy egyszobás ingatlant a belvárosban, aminek az értéke azóta megötszöröződött. Az elmúlt 12 év extrém magas áremelkedéséből általában azt a következtetést vonják le, hogy ez így volt mindig és így is lesz az idők végezetéig. Na de mit mondanak a historikus adatok, tényleg mindig a hazai ingatlan a legjobb befektetés?
A BlackRock-kal is együttműködve több tízezer piaci szituációt modelleznek, így alakítanak ki az ügyfeleik számára egy teljesen személyre szabott, célhoz kötött vagyontervet. Illés István, az APELSO Wealth Management társtulajdonosa arról is beszélt, hogy a hosszú távú vagyonépítéshez elengedhetetlen egy ambiciózus befektetési stratégia, de megfelelő tervezéssel jelentősen csökkenthetők a kockázatok.
A 2008-as világválság előzményeit idézik fel a radar alatt működő amerikai magánhitelezők, hiszen a rendszeren megjelentek az első repedések. Igaz, vannak, akik szerint nincs akkora baj, így nem lesz a korábbihoz hasonló válság. Az viszont biztos, hogy a helyzettel kezdeni kell valamit.
A múltban világszerte csak egy kicsit teljesítettek jobban a zöldalapok, mint a színtelenek, ám a jövő az övék. A magyar befektetőket a rövidtávú hozamszempontok vezérlik: a befektetési alapokba helyezett pénzből csak minden hetedik forint szolgál zöld célokat.