– a nyolcvanas évek hangja szólalt meg a fejemben az elmúlt napokban, a kultikus underground zenekar, a Balaton sorai jutottak eszembe.
A Szent Gellért téren futottam bele véletlenül a távozó Hszi Csin-Ping konvojába, így a visszhangzó mondatok mélyebbre hatoltak, mint korábban. Az orrom előtt fél órára lezárták a Szabadság hidat, a kényszerpihenő alatt pedig magam is láthattam, amiről több sajtótermék és a Momentum politikusa, Tompos Márton is beszámolt: kínai tolakodóemberek takarták el az EU, illetve Tibet zászlóját lengető tiltakozókat. Engem szőkeségem miatt talán lökött skandináv turistának néztek, így a piros sapkás „aktivisták” tudomást sem véve rólam, tették dolgukat.
A kínai államfő franciaországi látogatása előre jelezte, milyen kihívásokkal néz szembe egy demokratikus ország, amikor egy autokrata nagyhatalom első emberét látja vendégül. Párizsban fehér baseballsapkás kínai „önkéntesek” lengették a vendég és vendéglátó zászlaját, bárhol haladt el a delegáció. Ezekkel a lobogókkal próbálták kitakarni a civil szervezetek tiltakozó transzparenseit. A hivatalos útvonal nyomvonalán, az autópályák feletti hidakon és Párizs utcáin Hszi főtitkárt az emberi jogok megsértésére figyelmeztették.
