Az Ukrajna ügyében a vállalásaikat nem teljesítő országokat bírálta az észt kormányfő. Vlagyimir Putyin az állandó háborúskodásra alakítja át Oroszországot, írja a Times. A “második hidegháborúról” ír a Bloombergben Niall Ferguson történész. A legaggályosabb pillanatban távozik az Európa-barát Szlovák elnök, írja a Neue Zürcher Zeitung. A Frankfurter Allgemeine Zeitung a svéd belpolitikával foglalkozik, a Svéddemokraták szerepéről ír. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Az észt kormányfő arra szólította fel a NATO-szövetségeseket, hogy vállalják: a következő három évben GDP-jük egy százalékának megfelelő hadfelszerelést adnak Ukrajnának, mert enélkül nem lehet megfordítani a helyzetet a fronton. Észtország a maga részéről már meghozta ezt a határozatot, ami évente jó 100 millió dollárt jelent.
Kaja Kallas azzal érvelt egy tallinni biztonsági konferencián, hogy ha többiek is követik a példát, akkor az ukránok győzni tudnak. Mert harcolnak, életeket áldoznak, a nyugattól csupán anyagi támogatást kérnek. Ezt pedig meg kell adni nekik, mert 1938-39 tanulsága az, hogy ha valahol sikeres az agresszió, akkor másutt is számítani kell rá.
Nem csak a Pride-felvonulás előtt volt erősen kusza a jogi helyzet, a demonstráció után is egymást érik a kérdések. Ha az utolsó pillanatig bírsággal riogatták a résztvevőket, akkor mi, miért és kinek az utasítására változott a menet napjára? Az Ügyvédkör elnökét és egy volt belügyminisztert kérdeztünk.
2021 óta az 55 fontos csúcsról 10 fontra csökkent a Wizz Air részvényeinek árfolyama.
A volt igazságügyi minisztert tanúként hallgatta meg a bíróság a Schadl-ügyben.
Visszaállt a háború kitörése előtti vámrendszer az EU és Ukrajna között.
A gyanúsított és az áldozat együtt indult Nagykanizsáról Ausztriába.
Még mindig téma a szombati budapesti Pride a világsajtóban.
A Messinai-szoros alig pár kilométer, ennél jóval hosszabb hidat is képesek már építeni a szakemberek.
