Főleg az AfD előretöréséről, az orbáni kulturkampf másolásáról ír a külföldi sajtó, de a magyar modellt a MAGA-mozgalom ideológia-exportjánál is emlegetik.
A lap tudósítója szerint jó úton halad az ország, de hogy 2030-ra teljesítené az euró bevezetéséhez szükséges feltételeket, az egyelőre kérdéses.
Kína magasabb polcra helyezi Közép-Európát; itt az ideje, hogy megregulázzák a nagy techcégeket, Ukrajna gondban van; Magyar Péteréket sürgeti az idő. Ez a HVG nemzetközi lapszemléje.
A Fidesz elnöke elhallgattatja a belső elégedetlenséget, miközben sokan már várják a Fidesz szétszakadását. Nemzetközi lapszemlénkben a belpolitikai helyzet mellett szó esik az amerikai demokrácia helyzetéről, az iráni gazdaság megfojtásáról és arról, Putyin orosz elnök elveszítette-e a fejét.
Az Európai Néppárt csiki-csukit játszik: legnagyobb pártszövetségük, a CDU-CSU otthon nem hajlandó együttműködni az AfD-ben, az Európai Parlamentben viszont már hajlandóak velük együtt szavazni.
Európa attól tart, hogy kimarad egy esetleges orosz–ukrán alkuból, miközben egyre több a kétely, meddig támaszkodhat Washingtonra. Az alaszkai csúcstalálkozóhoz fűzött remények szertefoszlottak, Donald Trump politikai helyzete megingott, kormányzatát pedig baloldali szervezetek megfigyelése miatt támadják. Nemzetközi lapszemle.
A lapok egy része szerint Baka kinevezése és évekkel ezelőtti, a Legfelsőbb Bíróság éléről történt kifúrása között annyi a különbség, hogy akkor a demokrácia leépítését, most a visszaállítását szolgálja a művelet.
Brüsszel az egyik büntető csomagot hozza a másik után Oroszország ellen, de Putyin elnök mindig talál kiskaput. Erdőtüzek sújtják Európát, a szárazságra figyelmeztet Ürge-Vorsatz Diána, vége a német autómítosznak és Robert Ficóig érhetnek egy korrupciós ügy szálai Szlovákiában. Nemzetközi lapszemle.
A politikus megbékélést hirdet, azonban közben provokál, azt pedig egyelőre nem látni, hogy a fékek és ellensúlyok hogyan működnének. Egyelőre csak a nyilvánosság tudja őt megfékezni.
Az ellenállás faiskolájáról és Trump meggondolatlanságáról szólnak vasárnapi lapszemléink.
Miközben Budapest geopolitikai fordulatot hajt végre, vizsgálatok indulnak az Orbán-korszakban kegyelt kínai beruházóknál, Szijjártó Péter pedig a BYD lobbistája lesz. Közben Putyin rendszere egyre mélyebbre zárja magát a háborúba, Trump vámokkal és a választási szabályok átírásával készül novemberre, Lengyelországban pedig szétesik Kaczyński politikai életműve. Nemzetközi lapszemle.
Sulyok Tamás nem volt a Fidesz tagja, és viszonylag ismeretlen maradt, mégis a párt megerősített befolyásának jelképe lett – írta a lap.
Siralmas képet fest a német állapotokról a Neue Zürcher konzervatív-liberális lap főszerkesztője: az állam csődöt mond, mégis túlterpeszkedik. Az infrastruktúra pusztul le, de az ipart szabályok fojtogatják. A gyáva koalíció nem találja a kiutat a szorult helyzetből.
Miközben egyre többen találgatják, mi jöhet Vlagyimir Putyin után, az ukrajnai háború már most átformálja a világpolitikai erőviszonyokat. Közben ukrán férfiak ezrei vállalnak halálos kockázatot, hogy elkerüljék a frontszolgálatot, a világbajnokság pedig újra összemossa a sportot és a politikát. Nemzetközi lapszemle.
Válogatás a nemzetközi sajtó híreiből.
Egy friss elemzés utánajárt, hogy miért tudott győzni a választásokon a Tisza és ebből milyen tanulságokat lehet levonni Németország számára.
Csehországi példatörténet arról, hogy mi történik, ha a nacionalisták diktálják a tempót; Petr Pavel cseh elnök akár kilövetné a NATO-val az orosz vadászgépeket; Janez Jansa az orbáni modellel veszi vissza Szlovéniát, de közben faramuci helyzetbe kerül; Oroszország lassan gyarmatosítja magát Kína által, és az észak-koreai útra lépett. Nemzetközi lapszemle.
Az osztrák lap tudósítója az új magyar miniszterelnök varsói látogatását elemezte. Mekkora az esély a visegrádi csoport újraélesztésére? Milyen engedményt tehet Magyar Péter a lengyeleknek? És mit lehetett kiolvasni a Nawrocki elnökkel folytatott találkozójából?
A nemzeti érzést egyáltalán nem gátolja, hogy az adott ország az Unió része, és annak célja, hogy képviselje a közös érdekeket. Hannes Swoboda szerint a patrióta nem hazátlan, sőt, erőt meríthet abból, hogy több közösséget is a magáénak érez.
Magyarország most a jó populistában bízik, ám a csapata tapasztalatlan és a változásokra nincs sok idő, Magyar Péter pedig nem ringathatja magát abban az illúzióban, hogy az új alkotmányhoz pártokon feletti konszenzust tud szerezni. A nemzetközi lapok immár elsősorban az új magyar kormány előtt tornyosuló kihívásokra koncentrálnak.
