Orbán, a pártcsaládfő? Borulnak az európai frakciók a Fidesz nyomában

Ezekben a napokban az Európai Parlament brüsszeli palotájának teremszolgáinál sok a visszamondás. Először a Szuverenisták csoportjának meghirdetett gyűlése maradt el, hiába volt lefoglalva egy nagy befogadású tárgyaló. A német szélsőjobboldali AfD ráébredt ugyanis arra, hogy a frakcióalakításra kiszemelt párttársai még számukra is vállalhatatlan nézeteket vallanak (pedig elég lett volna a Google-ben rákeresni a Novák-Dúró házaspárra).

Majd Brüsszelben lemondták az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) képviselőcsoportjának összejövetelét is, holott a Giorgia Meloni olasz miniszterelnök pártja által dominált frakció már a harmadik legbefolyásosabb csoportnak érezte magát. De hirtelen egyes tagpártok elkezdtek kifelé kacsintgatni. Nem lehetettek már biztosak, hányan is jelennének meg a meghirdetett időpontban. Mindezek után cseppet sem meglepő, hogy az ECR-nél radikálisabb, eddig a francia Marine Le Pen és az olasz Matteo Salvini irányítása alatt álló Identitás és Demokrácia is elhalasztotta tárgyalását.

Július 4-e lenne az új frakciók bejelentésének határideje, ám a 2019-24-es ciklus több képviselőcsoportja is jelezte, örülne párnapos haladéknak.

A felfordulás egyik okozója közben bő kétezer kilométerre járt Brüsszeltől: Orbán Viktor július 2-án érkezett Kijevbe – nem is teljesen váratlanul. Ahogy a HVG ukrán forrásokra hivatkozva már hétvégén jelezte: a magyar kormányfő 28 hónap várakoztatás után elfogadta Volodimir Zelenszkij meghívását. A látogatásra kommunikációs szempontból az adott lehetőséget, hogy Magyarország tölti be az év második felében az EU soros elnöki posztját. Nem a magyar kormány, hanem Európa képviseletében mehetett tehát Orbán a hivatalosan is uniós tagjelöltté vált Ukrajnába.