„Néhányan csak úgy vonzzák a kollégákat, ügyfeleket, vásárlókat, befektetőket vagy a rajongókat. Ezt a személyes vonzerőt karizmának is nevezik, és az erős énmárka egyik értékes aspektusa. Színlelni azonban nem lehet, belülről kell fakadnia” – írja John Purkiss és David Royston-Lee, és rögtön ajánlanak három módszert is, amelyekkel a karizmánkat fejleszthetjük.
Lassan tíz éve, hogy a HVG Könyveknél megjelent magyarul is John Purkiss és David Royston-Lee Énmárka – Tedd magad eladhatóvá az interneten is! című könyve, amely azonban azóta is alapműnek számít. A kötet nem egy hagyományos útmutató a CV-íráshoz. Nem mondja meg, hogyan legyél influenszer, vagy hogy melyek a networkingelés alapszabályai. Sokkal inkább ahhoz ad iránymutatást, hogy miként ismerheted meg önmagad, az erőforrásaid, amiket aztán az érvényesüléshez hasznosítani tudsz. Purkiss és Royston-Lee bestsellere számos önismereti gyakorlatot tartalmaz ahhoz, hogy felfedezhessük képességeinket, értékeinket, felszínre hozhassuk valódi motivációinkat. Hiszen csak úgy tudunk kielégítő és sikeres életet élni, ha egyszerre csinálhatjuk azt, amit szeretünk és amiben a legjobbak vagyunk. Hírlevélsorozatunkban e gyakorlati feladatokat is tartalmazó könyvből szemezgetünk részleteket az olvasóink számára. Tizedik rész.
Akadnak köztünk olyanok, akiknek jelenléte erős, meghatározó, amit nem tudunk figyelmen kívül hagyni, ha a társaságukban vagyunk. Az ilyen emberek könnyen teremtenek kapcsolatot.
De mi is az a jelenlét? Aki teljes mértékben jelen van, itt és most a másikra figyel – nem a múltban, nem a jövőben, nem máshol. A sikeres üzletemberek, előadóművészek és politikusok nagy része tudja, mit jelent jelen lenni. Ha valaki jelen van, teljes figyelmével a másik felé fordul, hallja, amit mond, látja, amit tesz, sőt még arra is odafigyel, hogy vajon mit gondol és érez. Ez a jelenlét teszi lehetővé, hogy az illető kapcsolatot teremtsen bárkivel, akivel csak találkozik.
A jelenlét szerepét jobban megérthetjük, ha megtapasztaljuk a hiányát. Egyesek ugyanis nincsenek jelen, miközben beszélgetünk velük. Mondanak valamit, de gondolatban egészen más tájakon járnak. Figyeljük csak meg egy értekezlet résztvevőit, és tapasztalni fogjuk ezt a jelenséget!
Természetesen mindenkivel előfordul, hogy egy-egy gondolat eltereli a figyelmét. Egy átlagos intelligenciájú ember agya hatszor olyan gyorsan szívja magába a szóbeli információt, mint amilyen a beszéd sebessége. Aki magas intelligenciával büszkélkedhet, annak több ideje marad arra, hogy valami elvonja a figyelmét. Esetleg már a választ fontolgatja, miközben a másik csak mondja a magáét. Mindez útját állja a kommunikációnak, amihez nem elég hallgatni a másikat, neki is úgy kell éreznie, hogy meghallgatják. Márpedig általában mindenki megérzi, valóban odafigyelnek-e rá. Ha sikerül, igazán erőteljes kapcsolat alakulhat ki.
A következő feladat segít elcsendesíteni az elménket, és gyakorolni a jelenlétet.
A minisztériumnak világossá kell tennie, hogy Gustav Klimt Afrikai herceg című festményének kiviteli engedélyeztetési folyamata során becsapták őket, vagy ők hibáztak. Enélkül rajtuk marad a gyanú, hogy valami még súlyosabb dolog történt – állítja Molnos Péter művészettörténész.
Azt nem tudtuk meg, hogy ki, hol és mikor jelenti be az eredményt.
Az őrmestert a történtek után eltiltották minden szakmai és nyilvános szerepléstől, és a tervezett előadásait sem tarthatta meg.
Hideg ételre lehet majd költeni az utalványt, pénzre nem váltható át.
Az okok most egyértelműek.
A BKV belső vizsgálatot indított.
