Úgy érzi, nem érti már a magasművészetet? Itt egy kiállítás és egy színdarab, ami mindent megmagyaráz

Hogyan értelmezhető a kortárs művészet, ki érti meg a sajátos látásmódot, humort, iróniára nyitottságot kívánó, olykor polgárpukkasztó alkotásokat, ki fogékony rájuk? – ezekre az örök problémákra adott frappáns választ Cicikrisztus című novellájában Nick Hornby angol író. A magyarul M. Nagy Miklós fordításában olvasható, 2000-ben született írás monodráma-feldolgozását adták elő a minap A főváros képtára – Művek és történetek című időszaki kiállítás kísérőprogramjaként.

A történet főszereplője, Dave (Ficzere Béla alakításában), kidobóember egy londoni klubban, ám egy incidens után megelégeli túlontúl veszélyes munkáját, és egy kortárs galériában biztonsági őrnek áll. Nincs kötődése a művészethez, egyetlen emléke róla, hogy gyerekként az egyik kiránduláson elvitték valamiféle római kori romokhoz, és óriási balhé lett abból, hogy a társaihoz hasonlóan ő is kiszedett néhányat a műemlék értékű mozaikdarabokból. A biztonsági őr észrevette ugyanis, és mindenkinek vissza kellett szolgáltatnia mindent, amit zsebre tett.

Most viszont Dave-nek kell egy műalkotásra vigyáznia, nem is akármilyenre: kizárólag 18 éven felüliek számára megtekinthető, függönnyel elkülönített Jézus-ábrázolásra. Az első pillantásra átlagos kép közelebbről egészen mást mutat, a keresztre feszített Jézus alakját újságokból kivágott mellekből formázta az alkotója. Hogy ez megbotránkoztató-e vagy magas röptű művészet, az Dave számára is komoly fejtörést okoz. Főleg azután, hogy értelmet és szépséget vélt felfedezni benne. A látogatók jóvoltából a kép aztán darabjaiban végzi a biztonsági őr legnagyobb bánatára, ám a művész legnagyobb örömére, aki szerint ez is része a kiállításnak. A rombolás minden pillanatát videóra is rögzítette, és Intolerancia címmel bemutatja.