Lakásom van, vagyonom nincs?

Hogy mit hívunk társadalmi mobilitásnak? Egyszerű illusztrációval: a falusi ács lányából mekkora eséllyel lehet ügyvéd Budapesten. De jó az, ha az ács lányából ügyvéd lesz messze földön? Úgy látom, attól függ, kit kérdezünk. Ha engem, akkor igen. Ha a fent idézett politikust, akkor nem. Ha meg az ácsot… azt nem tudom.

Sok oka lehet a lakásbirtoklásnak. Élre kívánkozik a biztonság, a kényelem és a megszokás is – azaz érzelmek, amelyek ellen meg se próbálok érvelni. Amit viszont megpróbálok az eheti hírlevélben illusztrálni, az az, hogy miért kap hajba a fent említett politikus és közgazdász: hogyan okozhat kárt a lakástulajdon?

Miért veszünk lakást?

Milyen kérdés ez – ki ne akarna saját lakást? Mindenki azt akar! Megmondom, kik nem akarnak. Például a svájciak nagy része. Vagy a németek. Ha megnézzük ezt a listát, az látszik, hogy a világ boldogabbik felén a lakástulajdon kevésbé feltétele a boldogságnak, mint azt itthon gondolhatjuk.

Stabilan az élbolyban

OECD, HOLD Alapkezelő

Valamiért a volt szocialista országokban a lakások 80-95 százalékában lakik a tulajdonos, míg a skála másik felén – a leggazdagabb országokban – ez az arány csak 40-60 százalék. Erre egy magyarázat lehet az is, hogy a rendszerváltás után Kelet-Európában az államtól olcsón lehetett lakásokat vásárolni  Egy másik gondolat szerint ezekben az országokban alacsonyabb a bizalom állam és társadalom felé, amit ingatlan birtoklással vél az ember ellensúlyozni. Hátha azt nem veszik el.

Szóval több oka lehet a lakásbirtoklásnak, élre kívánkozik a biztonság, a kényelem, a megszokás – azaz érzelmek, amelyek ellen meg se próbálok érvelni. Azt viszont megpróbálom illusztrálni, hogy miért kap hajba a bevezetőben említett politikus és közgazdász: hogyan okozhat kárt a lakástulajdon?