Ahogy várni lehetett, elmaradt az áttörés Trump és Putyin csúcstalálkozóján
Az orosz elnök, aki alig négy órát töltött az USA területén, már el is utazott Moszkvába.
Szinte naponta számolnak be olyan új műszaki innovációról, amely képes arra, hogy megváltoztassa a világot. Ha az utóbbi tíz év technológiai fejlődése döbbenetes volt, akkor a következő évtized még meghökkentőbb lesz. Manapság talán a mesterséges intelligenciáról (MI) esik a legtöbb szó. Például hogyan segít a Google-keresésekben, a Netflix-filmek kiválasztásában vagy az online banki tranzakciókban. De holnap talán már nem lesz annyira érdekes, hogy az MI vezeti az autót, vigyáz az ember egészségére, vagy a gépi tanulás olyan fokra jut, hogy a kifogástalan minőségű természetesnyelv-feldolgozás és a beszédgenerálás révén általános lesz a társalgás (benne az utasítás vagy kérdés) a digitális eszközökkel vagy asszisztensekkel.
De nemcsak a hűtők, tévék vagy a gyártósorok lesznek teljes mértékben kommunikációképesek, hanem olyan robotok – androidok – is, amelyek már nagyon emberszerűek. Konkrét célokra szabhatják őket, így házimunkára, házépítésre vagy gyári termelésre. A képzeletnek azonban semmi sem szab határt. Mit csinálnak majd például a nekrobok? Hátborzongató kutatásokba kezdett a houstoni Rice Egyetem kutatócsapata: elpusztult pókból hozott létre robotszerű markolót. Levegőt pumpáltak a pókba, amelynek lábai úgy működnek, mint egy szerves hidraulikus rendszer. A kicsit Frankenstein jellegű kutatás célja, hogy olyan természetes struktúrákat tanulmányozzanak, amelyeket nehéz utánozni. Az ízelt lábak működtetésével a kutatók a pók tömegének több mint a százszorosát tudták felemelni.
Nem kevésbé hajmeresztő a simogatás digitális átvitele, ami a kommunikáció és a metaverzum forradalmának sajátos példája. A Hongkongi Városi Egyetem mérnökei az elektronikus bőr segítségével igyekeznek valóságossá tenni az interneten küldött ölelést. Az e-bőr az eredeti mozdulatok elektronikus jeleit alakítja át mechanikai vibrációkká. Német kutatók az e-bőr egészségügyi alkalmazását vizsgálják: a Chemnitzi Műszaki Egyetem és a drezdai Leibniz IFW nevű intézet által közösen létrehozott „külső takaró” – mesterséges szőrszálak révén – reprodukálja a nyomást és a hőmérsékletet. A fejlesztéseknek a szövetátültetések, végtagprotézisek vagy a robotok tapintóképessége témájában lehet jelentősége.
