A fél világot igyekszik szövetségbe forrasztani a Nyugat ellen Oroszország, nem is sikertelenül

A tatárföldi Kazany adott otthont a BRICS-országok idei csúcstalálkozójának, amivel a Kreml igyekezett megmutatni, nem igaz az, hogy az Ukrajna elleni, közel ezer napja tartó háború miatt Oroszország teljes elszigeteltségbe került volna. Az erőfeszítés nem volt eredménytelen, a csúcson több mint harminc állam, a régi és új tagok – Brazília, Oroszország, India, Kína, Dél-Afrika, illetve Irán, Etiópia, Egyiptom és az Egyesült Arab Emírségek – mellett egykori szovjet tagköztársaságok, afrikai és dél-amerikai országok képviseltették magukat. Jelen volt Szaúd-Arábia is, amely már jelentkezett ugyan a csoportba, ám még nem ratifikálta a csatlakozási dokumentumokat.

A kilenc tag és Szaúd-Arábia már valóban komoly erőt képvisel: a világ népességének 45 százalékát, a vásárlóerő-paritáson számolt GDP-nek pedig a 35,6 százalékát, míg a nyugati óriásokat tömörítő G7 csoport esetében ez az arány 10, illetve 30,3 százalék.

Az orosz üzenet egyértelmű volt, és sokszor el is hangzott a találkozó előtti nyilatkozatokban. Moszkva azt szeretné, ha a Kreml által „Globális Többségnek” nevezett csoporthoz tartozó államok olyan új világrendet hoznának létre, amelyben nem a Nyugat, hanem a független és egyenrangú hatalmi központok – vagy legalábbis a Moszkva által annak minősített centrumok – határoznák meg a fejlődés irányát.

„A szervezetünkhöz tartozó országok azok, amelyeknek köszönhetően nő a világgazdaság, és a belátható időben is a BRICS-tagok járulnak majd hozzá leginkább a globális GDP bővüléséhez. A BRICS-államok gazdasági növekedése egyre kisebb mértékben függ majd a külső behatásoktól és beavatkozásoktól. Ez tulajdonképpen egyenlő a gazdasági szuverenitással” – mondta múlt pénteken a csúcs előtti moszkvai üzleti fórumon Vlagyimir Putyin orosz államfő. Akinek szavai minden bizonnyal nagy tetszést arattak Budapesten, hiszen az utóbbi hónapokban az Orbán-kormány varázsigéje a „gazdasági semlegesség politikája”.

A BRICS idei soros elnökeként Oroszország összegezte, mivel lehetne a gazdasági szuverenitásukat erősíteni, s persze a Nyugat befolyását csökkenteni.