Magyarországon is akkorát zuhant a férfiak nemzőképessége, hogy már alig akad spermadonor

Az ácsként dolgozó holland Vanessa van Ewijk és a harmincas éveiben járó zenész, Jonathan Meijer 2015-ben a hágai központi pályaudvaron találkoztak. A forgalmas állomás tökéletes helyszín volt ahhoz, hogy ne keltsenek feltűnést. A mosdó melletti folyosón Vanessa átadott a férfinak 165 eurót (67 ezer forintot), és még annyi pénzt, hogy kijöjjön belőle a vonatjegye, cserébe egy műanyag fiolát kapott – benne Jonathan friss spermájával.

Kilenc hónappal később a nőnek a bizarr randevúból kislánya született. Ő volt Vanessa első gyermeke, Jonathannak pedig a nyolcadik. Legalábbis ezt hazudta.

Ugyanis ekkor már legalább száz gyermek biológiai édesapja volt. A kék szemű, göndör szőke hajú, megnyerő férfi nemcsak interneten árulta a szolgáltatásait meddő pároknak, hanem a törvényeket kijátszva spermabankokban is rendszeresen adományozott. Mire a holland hatóságok eltiltották a tevékenységétől, a spermabankokat pedig kötelezték, hogy semmisítsék meg a mintáit, már körülbelül ezer gyermeket nemzett nemcsak Hollandiában, hanem szerte a világon. A róla szóló Netflix-dokumentumfilm is ezt a címet kapta: Az ezergyerekes férfi.

Jonathan Meijer

Netflix

A 17 milliós Hollandiában a törvények egy donortól 25 gyermek megszületését engedélyezik, így próbálják elkerülni, hogy a későbbi féltestvérek találkozzanak és gyermeket nemzzenek. Ha azonban valaki túllépi a meghatározott számot, az nem számít bűncselekménynek, így Meijer is megúszta a bírósági eljárást. Ügye ugyanakkor jól rávilágít arra, hogy sok országban nem megfelelő a spermadonáció szabályozása.

Hány gyerekig legális?

A világon az első mesterséges megtermékenyítéssel fogant gyermek 1978-ban született, az azóta eltelt évtizedekben pedig egyre több lombikklinika és spermabank is nyílt, hogy segítsen a fogantatás nehézségeivel küzdő pároknak. Az ezzel kapcsolatos szabályozás – legyen az lombikkezelés vagy donáció – azonban minden országban más. A hollandok egy spermadonortól 25 gyermek születését engedélyezik, a 67 milliós Franciaországban ugyanez a szám tíz, a 46 milliós Spanyolországban pedig csak hat.

Magyarország kifejezetten szigorú: itt egy spermadonornak négy családban születhet gyermeke. A mértékegység azért család, mert a testvérminta nem számít. Vagyis ha a négy családban ugyanattól a donortól összesen hat gyermek születik, az még legális.

Nem ez az egyetlen módja azonban a visszaélések megelőzésének. „Ha egy férfi úgy dönt, hogy hímivarsejtet adományoz, egy nyilatkozatot is alá kell írnia, amelyben büntetőjogi felelőssége tudatában kijelenti, hogy eddig más intézményben nem adományozott, és a jövőben sem fog” – mondta a HVG-nek Takács Zsuzsanna, a Krio Intézet vezérigazgatója.

A Krio jelenleg Magyarországon az egyetlen spermabank, itt nemcsak leveszik és tárolják, hanem az igények kielégítése érdekében külföldről is hoznak be mintákat, a hazai IVF-centrumok is velük szerződnek. Ezekre külön-külön szigorú jogszabályok vonatkoznak. Mintát csak engedélyezett intézetnek adhatnak ki, akikkel külön együttműködési megállapodást kell kötni. Ez magába foglalja a visszajelentési kötelezettséget is, ami azt jelenti, hogy a lombikklinika szól, ha egy adott minta felhasználásából terhesség lett. Ez adminisztrációs szempontból is fontos.