„Rezsicsökkentéssel nem lehet bemenni az eurózónába” – egyelőre hisznek a befektetők a kormánynak, de ősszel már törvényekben szeretnék viszontlátni az ígéreteket

Sokkal több hajó halad át a Hormuzi-szoroson, mint amennyit hivatalosan látunk, ez az oka annak, hogy nem szállt el még jobban az olaj világpiaci ára

– állapította meg Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója. Naponta akár tíz tanker is áthaladhat a szoroson a hivatalos számon felül, mivel egyik érintettnek sem érdeke, hogy beszámoljanak róla.

A fizikai olajpiacon csökkent a nyomás, ez pedig nem csak a szoroson áthaladó hajóknak köszönhető, hanem annak, hogy a piac alkalmazkodott az új viszonyokhoz. Az USA és más termelők exportja nyersolajból és finomított termékekből is nőtt, miközben az importőr országok, mint Kína, csökkentették a keresletüket. Európa más irányból pótolja a kieső katari gázimportot, főleg amerikai és észak-amerikai LNG-vel. 2027-ben további kapacitások érkeznek a piacra, ezért nem várható, hogy a gáz ára úgy elszálljon, mint 2022-ben. 

Jobb a helyzet, mint amit a hírekből ki lehet olvasni

– fogalmazott Kiss, aki szerint az inflációs hatás is kisebb lehet, mint az orosz–ukrán háború kirobbanását követően. Az iráni konfliktus ugyan lejjebb hozta a GDP-növekedésre vonatkozó várakozásokat és növelte a várt inflációt, de recesszióra az Amundi elemzői semelyik nagyobb gazdaságban nem számítanak. 

https://hvg.hu/360/20260517_hvg-eu-gazdasag-valsag-stagnalas-novekedes

A fejlett gazdaságok jegybankjai a várakozások szerint szigoríthatnak a monetáris politikán. Kamatot emelhet az Európai Központi Bank (EKB) is. Kiss szerint ez hiba lenne, ezért nem is számít tartós kamatemelés ciklusra, legfeljebb 1-2 emelésre, amit aztán később viszonylag gyorsan vissza is csökkenthet az EKB. A fejlődő országok többsége is kamatot emelhet, de van néhány ország, ahol csökkentést áraz a piac, ilyen többek között Magyarország is. 

Kegyelmi időszak 

Az Amundi befektetési igazgatója szerint a piac már a választás előtt beárazta a kormányváltást. Egyelőre a piac megelőlegezi a bizalmat az új kormánynak. Kérdés, hogy meddig tart ez a kegyelmi időszak, de az eddigi intézkedések a várakozásokhoz képest is jól alakultak. A nemzetközi befektetők pozitív megítélését az is jelzi, hogy a 10 éves magyar államkötvény hozama már nem a románnal, hanem a lengyellel van egy szinten, sőt, utóbbinál is alacsonyabb – ilyenre legutóbb tartósan 2016-2017-ben volt példa. 

A dollárral szemben 2023 óta erősödtek a fejlődő devizák, de a kormányváltás után a forint még hozzájuk képest is erősödött. Lengyelországban a 2023-as kormányváltás után tartósan erősek maradtak az eszközök, ha rendbe jönnek a költségvetési folyamatok, itthon is hasonló következhet be. 

https://hvg.hu/360/20260603_azelso-szaz-nap-mezeshetek-bizalom-kezdeti-orom-hvg-masik-kozgazdasag

A hazai makrogazdasági várakozásokkal kapcsolatban az idei évre még nem kimondottan optimista az Amundi előrejelzése, de jövőre már 1,5 százalék körüli lehet a GDP növekedése, 2027-ben pedig megközelítheti a három százalékot is. Az infláció idén még 4 százalék felett maradhat, de a következő években fokozatos mérséklődésre számítanak. 

Arról, hogy az erős forint milyen hatással lehet a magyar exportra, a közgazdász úgy fogalmazott:

önmagában nem az árfolyam a probléma, hanem az, hogy milyen gyorsan változott.

A nagy cégek tudják fedezni a devizaárfolyamot, a kisebbek már kevésbé. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy hosszú távon nem segíti a gyenge forint az exportot, ahogyan az erős sem gátolja. „1-2 negyedévig lehet rossz, de ha beindul az alkalmazkodás, tudja kezelni a gazdaság” – mondta Kiss, aki szerint a régiós példák is azt mutatják, hogy nem esett vissza az export ott, ahol erősödött a deviza. 

Hogy tartósan hogyan értékelik a befektetők a magyar eszközöket, az a középtávú pályától függ: a kormánynak a vállalt ígéreteket óvatosan kell végrehajtania, úgy, hogy az a költségvetést ne borítsa fel. Wéber Tamás portfóliómenedzser szerint van, amivel könnyen lehet spórolni, a hatékonyabb közbeszerzésekkel, a propaganda visszafogásával a GDP 0,5-1,5 százalékát takaríthatja meg a kormány. De hosszú távon valamilyen negatív, fájdalmas intézkedést is hozni kell – tette hozzá a szakértő, aki szerint az ársapkákat pedig idővel vélhetően ki kell vezetni, mert

rezsicsökkentéssel nem lehet bemenni az eurózónába.  

Kiss szerint a kegyelmi időszak azt jelenti, hogy a befektetők egyelőre elhiszik az ígéreteket, de tisztán majd akkor látunk csak, ha ezek törvénybe lesznek fektetve. Ha a hitelminősítők pozitívan ítélik meg ezeket a törvényeket, akkor novemberben levehetik a negatív kilátást a magyar gazdaságról

Spórolási lehetőséget jelenthet az adósságszolgálat is:

Magyarország jó helyzetben van, mert eddig nagyon rossz helyzetben voltunk

– fogalmazott az Amundi szakértője. Ez azt jelenti, hogy eddig magas kamattal finanszíroztuk a nagy költségvetési hiányt, ami a GDP 4,5 százalékába került évente. Ha kitart a befektetői bizalom, akkor 4-5 év alatt „átpöröghet” az államadósság alacsonyabb kamatra. 

https://hvg.hu/360/20260529_hvg-horvath-gabor-koltsegvetesi-tanacs-elnoke-adossagszabaly-koltsegvetesi-torveny-interju

Trend, nem buborék 

A geopolitikára a következő években a „szabályozott káosz” lesz jellemző

– véli Kiss. A nagyhatalmi versengés, valamint a középhatalmak törekvése a stratégiai autonómiára befektetési lehetőségeket is jelentenek. Az AI pedig nem buborék, hanem egy trend, ami tartósan velünk maradhat. Ehhez a trendhez pedig mögöttes infrastruktúrára is szükség van.

A nagy globális trendeket az jellemzi, hogy nemcsak gazdasági, hanem társadalmi szempontok is fűtik őket – tette hozzá Wéber Tamás, az Amundi portfóliómenedzsere. Az egyik ilyen szempont a globális ellátási láncok törékenysége: lehet, hogy olcsóbb máshonnan megvenni az energiát, mint a norvég olajmezőkről, de utóbbi biztos forrás, ami beépül az árba. 

Fontos trend a fejlett gazdaságok elöregedése: csökken a munkaképes korú lakosság, de a migráció elutasítottsága más megoldást kell a döntéshozóknak találnia. Az egyik válasz az automatizáció, az AI. Wéber szerint hasonló trend az elektrifikáció is, amelyet hajt a hatékonyság és az autonómiai igény, a környezetvédelmi szempontok és a mesterséges intelligencia áraméhsége. 

Az áramtermelés a decentralizált források termelésén keresztül nőhet, mint amilyen a szél- vagy napenergia. Ezeket azonban be kell kötni a hálózatba, amihez rengeteg magas feszültségű kábelre van szükség. Ezeknek a kábeleknek a piacán magas a belépési küszön, ezért a növekedés abban a néhány cégben csapódhat le, amely ma a piac nagy részét elfoglalja. A decentralizált áramtermelés magával hozza a tárolókapacitások iránti kereslet növekedését is, amiből az akkumulátoripar profitálhat. 

https://hvg.hu/360/20260502_hvg-iran-valsag-megujulok-energiaforrasok-geopolitika

Wéber hasonló lehetőséget lát a tengeri szélerőművekben: ezek ugyanis azok az alternatív energiaforrások, amelyek a legkiegyenlítettebben termelnek. A modern szélturbinák telepítéséhez azonban egyre nagyobb hajókra van szükség, a megfelelő technológiákkal pedig csak pár cég rendelkezik. Hasonló a helyzet a tengeri olajtermelés piacán, amely egyre inkább felértékelődhet a szárazföldi termelés nehézségei miatt. Hiába nő az igény a fúróhajók iránt, egy-egy ilyen leszállítása a megrendeléstől 4-5 év, ezért a már aktív szereplők profitot tudnak húzni abból, hogy felmennek az árak. 

Globális trend a fizetési piac technológiai fejlődése is: a jelenlegi, bankkártyás rendszer drága, a megoldást a blockchain-technológia, és a kötött árfolyamú kriptovaluták, a stablecoinok jelenthetik Wéber szerint. A nagyvárosi közlekedésben a robottaxik hozhatnak áttörést, ez befektetési szempontból azért érdekes, mert ezek a járművek nagyon sok szenzort igényelnek, ilyeneket viszont viszonylag kevesen gyártanak. Hasonló a helyzet a humanoid robotokkal, hiszen az esetükben a költségek nagy részét az aktuátorok, a robotok „izületei” jelentik. Wéber úgy látja, hogy nem a hájpolt startupokba, hanem azokba az ipari cégekbe érdemes fektetni, amelyek alaptevékenységüket egészítik ki a globális trendekben való részvétellel. Ilyenek lehetnek például az autóipari beszállítók: aki eddig kuplungot gyártott, az most részben átállhat a robotok „izületeire”. 

Nyitóképünkön Kármán András bizottsági meghallgatása 2026. május 12-én. (HVG / Cabrera Martin)