Tóta W. Árpád: A tökéletes helyettes Budapestnek

Vitézy Dávid már a kezdetekkor úgy nézett ki, mint egy kitűnő főpolgármester-helyettes.

Nem azért, hogy naugyézzak, de itt e hasábokon is pont erről volt szó: hogy milyen nagyszerű főpolgármester-helyettes lehetne ebből a fiúból. És lám, vannak álmok, amelyek valóra válnak. Nem, nem volt gusztusos az összejátszás a Fidesszel; nehezen lehet bármilyen recept gusztusos, aminek összetevője a Fidesz vagy a sertéshólyag. Fiatal volt és kellett a szavazat. Így sem volt elég.

Ám Vitézy megjelenése a politikában mégis olyan minőséget, hangnemet és fókuszt képvisel, amire nagy szükségünk van.

Budapestnek van identitása, van saját liberalizmusa, szembenállása a KDNP-s sötétséggel. Van egy sajátos, gyomorból jövő hahotája, amivel arcon röhögi azt a debilkonzervatív kényszerzubbonyt, amit a Fidesz az országra próbál kényszeríteni. Ezért választotta Karácsony Gergelyt, és

ezért adta fel a bohócsipkát Szentkirályi Alexandrára, aki azóta is büszkén viseli.

Az agyhalál legbájosabb arca például nagy rössel írja ki a havazás hajnalán, hogy a kétszázból hat darab budapesti buszjárat nem közlekedik. Tessék, Karácsony, ennyi vagy!

Aznap nyakig összeszarja magát a MÁV, majd rá három napra már havazás nélkül is. Adná magát a kérdés, hogy akkor áttotyog-e Alexandra Lázár Jánoshoz egy brutális beolvasásra – de hát tudjuk, hogy felesleges is kérdezni, nincs itt következetesség, nincsenek ügyek, nincs valós tartalom. Alexandrának halovány fingja sincs azokról a buszokról vagy vonatokról, közelükbe sem megy. Repülőgyárban utazik a család, meg kaszinóban.