A Benjamin Netanjahu kormányfő elleni jogi fenyegetettség korlátok közé szorítja Izraelt. Még akkor is, ha az ICC által háborús bűnök miatt kiadott letartóztatási parancsot több állam – köztük Magyarország – elítélte. Közben odahaza korrupciós ügyének újabb felvonásával szembesül az izraeli miniszterelnök.
A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC), amely eddig főként afrikai diktátorokkal és hadurakkal szemben emelt vádat, a minap először adott ki elfogatóparancsot háborús bűnök miatt a nyugati világhoz tartozó demokratikus ország vezetői – Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő és az általa nemrég menesztett védelmi miniszter, Joav Gallant – ellen. A hágai törvényszék a múlt pénteken elrendelt körözésben azzal vádolja őket, hogy a tavaly október 7-ei Hamász-támadás után kezdődött gázai harcok során háborús és emberiesség elleni bűnt követtek el gázai palesztinok szándékos kiéheztetésével és civilek elleni katonai támadásokkal.
Bár Karim Khan, az ICC ügyésze májusban kérte a vádemelést, és valószínűsíthető volt, hogy az üggyel foglalkozó háromtagú bírói tanács megindítja az eljárást, az mégis valóságos diplomáciai vihart kavart, és a döntésnek több síkon is beláthatatlan következményei lehetnek. Egyrészt
Netanjahunak kényelmetlen jövőt feltételez, még akkor is, ha Izrael nem tartozik az ICC-hez csatlakozott 124 ország közé.
A diplomáciai atombomba ledobására kevesebb mint két héttel az előtt került sor, hogy Netanjahunak Izraelben tanúskodnia kell az ellene folyó korrupciós eljárásokban. Míg az előbbi a nemzetközi mozgásterét szűkíti, az utóbbiba bele is bukhat, ha a három ügyben – vagy akár csak az egyikben –, vagyis csalás, megvesztegetés és hatalommal visszaélés vádjában bűnösnek találják.
Miért köszönheti a házát Amy Heckerling John Travoltának és Bruce Willisnek? Mit tapasztalt női rendezőként Hollywoodban? Hogyan fedezte fel Sean Pennt és Alicia Silverstone-t? És miért volt fontos, hogy Phoebe Cates ledobja a bikinifelsőjét? A Nicsak, ki beszél! és a Spinédzserek író-rendezőjével beszélgettünk.
