Mészáros Lőrincnek lett egy egész téesze is

A megválasztott amerikai elnök nem zárja ki, hogy katonai eszközökkel szerezzen meg a három kiszemelt területből kettőt, az USA északi szomszédját pedig gazdasági nyomásgyakorlással kényszerítené az 51. állammá. Donald Trump a harcias megnyilvánulásai alapján annyira veszi komolyan a határvonalakat, mint az Ukrajnát “nácítlanító” Oroszország, bár arra szerencsére kevés az esély, hogy az amerikai hadsereg bármely országot lerohanja. Összeszedtük, miért került a három kiemelt célpont Trump fókuszába.

Bár a Kreml most is azt üzeni, csak akkor lesz vége az ukrajnai háborúnak, ha Kijev Oroszország minden követelését teljesíti, az ország erőforrásai kimerülőben vannak. Putyin elnök pedig csak egy dologban lehet biztos, hogy a régi-új amerikai elnök, Donald Trump esetében semmi sem biztos.

Rogán többszörösen is bizonyította, hogy nem két urat szolgál. Hűségesen kezeli, gyarapítja a rábízott vagyont, s közben olyan imádattal hódol a mammonnak, hogy nemcsak a saját, hanem a főnöke pénzét is fialtatja. Vélemény.

Kirúgták az óvónőt, mert nem szavazott a Fidesszel – nagyjából ezzel a címmel ment körbe a magyar sajtóban az, ami Nyírcsászáriban történt január végén. De a politikai háború nem Demeter Zsuzsa kirúgásával kezdődött. Zsarolás, lejáratás, kavarás, hazugság és megalázás a Nyírségben.

Fizikailag is naggyá tenné az USA-t a hétfőn hivatalba lépő Donald Trump, aki régi idők imperializmusát idézi fel a területi igényeivel, de valós amerikai hatalmi érdekeket fogalmaz meg a maga nyers módján.

Lehet semlegességgel írni egy tömeggyilkosról is, példázza könyvében Thomas Harding, aki két, németként született fiatal gyökeresen eltérő, majd egy végpontban találkozó drámai életútját követi végig.