Először választottak olyan elnököt Mozambikban, aki nem a régi gárda tagja, és a függetlenné válás után született.
Kritikus időszakban lett Mozambik elnöke Daniel Chapo, akinek a legfontosabb feladata a béke megteremtése lesz a délkelet-afrikai ország dzsihádista lázadás sújtotta északi területein. A biztonságtól például olyan beruházások függenek, mint a francia TotalEnergies 20 milliárd dolláros földgázprojektje. A korrupció és az állami vállalatoknak adott illegális hitelek miatti eladósodás kezeléséhez
óriási szükség lenne a külföldi tőkére és munkahelyek létrehozására
a növekvő elégedetlenség miatt. Ezért is meglepő, hogy a Portugáliától 1975-ben elnyert függetlenség óta az országot irányító baloldali Frelimo jelöltjeként a 47 éves Chapo a voksok 70 százalékával nyerte meg az októberi elnökválasztást. Az ellenzék csalást kiált, a tüntetések azóta sem lankadtak, a tiltakozások már legalább félszáz áldozatot követeltek.
Chapo 1977-ben, az ország középső részén lévő Sofala tartomány Inhaminga nevű kisvárosában született, tíz testvér közül a hatodikként. Apja vasutas, anyja háztartásbeli volt. A területet különösen sújtotta az 1992-ig tartott polgárháború a marxista Frelimo és az antikommunista ellenállás, a Renamo között, a történelmi teher máig kihat a két politikai erő rivalizálására. A harcok miatt a család délebbre költözött, így Chapo a gyermekkora nagy részét a gazdag flórájú és faunájú Dondóban töltötte, a középiskolát pedig a tengerparti Beira városban végezte el.
Mintha személyes történetében mondaná fel a kormánypolitika kritikáját, olyanok Füle Zsigmond első tapasztalatai a munka világában. Ő az a 18 éves, bácsborsódi fiatal, aki keresztkérdéseket tett fel Lázár Jánosnak bajai fórumán, és panaszára, miszerint keveset keres, a miniszter úgy válaszolt: rossz helyen dolgozik.
Ismeretlen tettes ellen folytatnak nyomozást.
