Az előrehozott német választás megmutathatja, mennyire kell Európának rettegnie a széljobbossá vált Elon Musktól

Hitler „tulajdonképpen” kommunista volt – ilyen és ehhez hasonló hajmeresztő kijelentések röpködtek az idei év meglepetésvitáján, amely a szélsőjobboldali német kancellárjelölt, Alice Weidel és újsütetű támogatója, a Donald Trump legfőbb szövetségesévé előlépett Elon Musk között zajlott. Hol máshol, mint a Musk által tulajdonolt és online politikai csatatérré változtatott ex-Twitteren, az X-en. A beszélgetésre az után került sor, hogy Elon Musk sorozatban nyilatkozott az európai politikát alapjaiban meghatározó sorskérdésekről, s elkötelezte magát az európai szélsőjobb, és külön a német AfD mellett.

A rendelkezésükre álló majdnem másfél órában beszéltek a Marsról, az élet értelméről és arról is, hogy Elon Musk hisz-e Istenben. De bármilyen messzire is merészkedett a kancellárjelölt és az amerikai multimilliárdosból hónapok alatt politikussá változó Musk, a fő üzenet mégis az maradt, hogy a közelgő választásokon a németek szavazzanak az AfD listájára. Ez a remélt európai választási győzelem majdnem olyan fontosnak tűnik Donald Trump bizalmasa, mint a választáson listavezetőként induló Weidel számára.

Nehéz eldönteni, hogy mit látunk: egy globális méretű digitális-politikai kísérletet vagy a sajátos ideológiai átváltozáson átesett Musk elvi elkötelezettségét. Tény, hogy mióta megvette, szinte totális kontroll alatt tartja és saját képmására formálta a Twittert, ezzel pedig a befolyásolási lehetőségei szinte korlátlanok lettek. Az X-re átnevezett mikroblogon nem csak azok látják az üzeneteit, akik úgy döntöttek, hogy követik az oldalát: a stratégiailag fontosnak ítélt tartalmakat mindazokhoz a regisztrált felhasználókhoz eljuttatja, akikhez el akarja juttatni azok szenzitív adatainak ismeretében. Musk napi több tucat tartalmat hangosít fel pár (indulat)szavas kommentárral. A twitteres ámokfutás nem áll meg a felhasználói körnél: személye olyan érdeklődést vált ki, hogy a mainstream sajtó is rendszeresen idézi, hivatkozik rá, és felületet ad számára.

Trump behálózásában már jelentős sikereket ért el. A január 20-án a Fehér Házba visszatérő republi kánus politikus a kormányában is szerepet szán Musknak. Következő küldetése pedig a jelek szerint az, hogy az Európai Unió belpolitikájára és diplomáciai kapcsolataira is befolyással legyen, és gyengítse a tagországok közötti együttműködést. Törekvései olyannyira egyértelműek és Európa-ellenesek, hogy január elején Emmanuel Macron francia államfő és Olaf Scholz német kancellár egyaránt éles kritikával illette. Pedig ezzel maguk alatt vágták a fát, mivel a német és a francia X-felhasználó választók is Musk szűrőjén keresztül értesülnek az információkról.

Az utóbbi időszak digitális-politikai újdonsága és csele, hogy Elon Musk csavart egyet az algoritmusokon.

Immár nem kizárólag a tömeges érdeklődés, a felhasználók preferenciái, hanem hangsúlyosan Musk politikai céljai határozzák meg, kihez milyen ritmusban és mennyiségben érnek el egyes üzenetek.

A hivatalos állásfoglalás szerint az X-nek az a célja, hogy kiszűrje a „negatív híreket”. Az algoritmusnak ehhez nem kell cenzúráznia a tartalmakat, elég, ha hátráltatja az elérését annak, amit Musk károsnak ítél. A milliárdos úgy véli, „túl sok a negatív tartalom”, ami odaköti ugyan az X-et követőket a platformhoz, de minőségi időt von el tőlük.