„Rákosrendezőből csodát lehetne csinálni, ha a kormány együttműködne a fővárossal”
Befektetési céllal, külföldiek vesznek majd ingatlant a Rákosrendező körüli fejlesztési területen, ami nem fog segíteni a budapesti lakáshiányon, és így nem válik a város szerves részévé – mondja Tosics Iván, a Városkutatás Kft. vezetője.
Van példa Nyugat-Európában arra, hogy hasonlóan szabad kezet kapjon a fejlesztő, mint Budapesten az Eagle Hills?
Én nem tudok hasonlóról. De még Kelet-Európában sem gyakori, hiszen ugyanez a fejlesztő a horvát fővárosban is szeretett volna egy 500 millió eurós, egymillió négyzetméteres luxusnegyedet építeni – ez lett volna Zágráb-Manhattan –, ám a város új polgármestere megvétózta a tervet, és ebben a kormány is partner volt.
Minden civilizált országban úgy történik az ilyen barnaövezetek fejlesztése, hogy a város megfogalmaz egy víziót a területről, elkészül egy mesterterv, kijelölik, hogy hol legyen park, hol munkahelyek, bevásárlóközpont, iskola, lakóházak és így tovább. Az állam létrehozza a közlekedési infrastruktúrát, és ezután
jön a vállalkozó vagy vállalkozók, akik pályázatok alapján megépítik az épületeket: oda és akkorákat, ahová és amilyeneket a terv, azaz a város igényei megkövetelnek, nem pedig amit a profitmaximalizálás diktál.
Természetesen a világon mindenhol kell közpénz ezeknek a projekteknek a beindításához, de a megemelkedő telekárak miatt a végén ki lehet hozni akár nullszaldósra is a köz számára.
Budapesten miért nem készült hasonló mesterterv korábban?