„Rákosrendezőből csodát lehetne csinálni, ha a kormány együttműködne a fővárossal”

Van példa Nyugat-Európában arra, hogy hasonlóan szabad kezet kapjon a fejlesztő, mint Budapesten az Eagle Hills?

Én nem tudok hasonlóról. De még Kelet-Európában sem gyakori, hiszen ugyanez a fejlesztő a horvát fővárosban is szeretett volna egy 500 millió eurós, egymillió négyzetméteres luxusnegyedet építeni – ez lett volna Zágráb-Manhattan –, ám a város új polgármestere megvétózta a tervet, és ebben a kormány is partner volt.

Minden civilizált országban úgy történik az ilyen barnaövezetek fejlesztése, hogy a város megfogalmaz egy víziót a területről, elkészül egy mesterterv, kijelölik, hogy hol legyen park, hol munkahelyek, bevásárlóközpont, iskola, lakóházak és így tovább. Az állam létrehozza a közlekedési infrastruktúrát, és ezután

jön a vállalkozó vagy vállalkozók, akik pályázatok alapján megépítik az épületeket: oda és akkorákat, ahová és amilyeneket a terv, azaz a város igényei megkövetelnek, nem pedig amit a profitmaximalizálás diktál.

Természetesen a világon mindenhol kell közpénz ezeknek a projekteknek a beindításához, de a megemelkedő telekárak miatt a végén ki lehet hozni akár nullszaldósra is a köz számára.

Budapesten miért nem készült hasonló mesterterv korábban?