Fű alatt készül szigorítani az óvodai életen a kormány

A salátának is beillő rendelet-tervezet február 14-én látott napvilágot. Az állampolgárok alig több mint egy hetet kaptak, hogy kifejthessék észrevételeiket a társadalmi egyeztetés során. Kifogások akadtak is bőven, szakmai és szülői oldalról is. Egy online szülői petíció például – amelyet már több mint kétezren aláírtak –, súlyosan aggályosnak tartja, hogy a kormányrendelet módosításához készült hatásvizsgálat kizárólag a honvédelmi ismeretek tantárgy szabálymódosításaival foglalkozott – amit különösebb indok nélkül csomagoltak össze az új óvodai alapprogrammal.

Megjegyzem, a hatásvizsgálat elkészítésére fordított idő mindössze egyetlen nap volt, ami még akkor is édeskevés lenne egy olyan fajsúlyos dokumentum esetében, mint a Nemzeti Alaptanterv (NAT) óvodai megfelelője, ha valóban foglalkoztak volna az óvodások életét gyökeresen felforgató szabályok elemzésével (a honvédelmi ismeretek részletszabályai mellett). Hatásból pedig biztosan nem lesz hiány: a belügy

az óvodapedagógusok módszertani autonómiájára vonatkozó elvet kivenné az alapprogramból és a szakértők túlnyomó többsége által ellenzett megoldással nulladik osztállyá alakítaná az óvoda utolsó évét.

A petíció kezdeményezői a cseppet sem elhanyagolható következmények miatt új, alapos hatástanulmány elkészítését sürgetik. Javasolják, hogy vonják be a Pedagógusok Szakszervezetét, az Óvodapedagógusok Országos Szakmai Egyesületét, gyermekpszichológusokat, az óvodák intézményvezetőit, a szülők érdekképviseleti szervezeteit és más szakembereket is, hogy a lehető legjobb megoldás születhessen meg.

Fel kell nőni!

A módosítás szakértők által leginkább kifogásolt része, hogy az iskolai oktatásra való felkészítés érdekében a gyerekek homogén életkorú iskolaelőkészítő csoportba kerülnének az utolsó évükben, feltéve, hogy az oviban legalább három csoport van és a létszámuk eléri a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott minimumot (13 fő). Másként fogalmazva az iskolába készülő gyerekeket egy kifejezetten kritikus életkorban ki kellene ragadni a jól megszokott közegükből. Az új csoport új társakat és sokszor új óvodapedagógust is jelent, miközben ebben a korban nagyon fontos a stabilitás.

Számos gyerek az első iskolás évben egyébként is átéli az ovi-suli váltás nehézségeit, amit értelemszerűen indokolt előkészíteni, de legalábbis nem fokozni és megelőlegezni. „Ha levisszük az iskolát az óvodába, akkor még hamarabb szembesül a kudarccal, mert olyasmit akarnak tőle, amire még nem érett az agya” – mutatott rá a tervezet veszélyeire a Népszava cikkében Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, aki szerint ez a módosítás a gyerekek bántalmazásával egyenértékű.