Új vezérkari főnökkel folytatja Izrael a gázai háborút, és jelentős területeket foglal el, figyelmen kívül hagyva a társadalmi és gazdasági terheket. Benjamin Netanjahura otthon újabb botrány vár, a Katargate szintet lépett.
A szokásosnál 400 kilométerrel hosszabb útvonalon kellett Budapestről Washingtonba repülnie Benjamin Netanjahu izraeli kormányfőnek a hétvégén, hogy egy esetleges kényszerleszálláskor elkerülje a letartóztatási parancs érvényesítését, amit a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) adott ki ellene tavaly a gázai háborúban elkövetett háborús bűnökre hivatkozva. Így az elfogatóparancsnak valószínűleg érvényt szerző Hollandia, Írország és Izland helyett a Cion Szárnya nevű izraeli kormánygép Horvátország, Olaszország és Franciaország légterét választotta. A hosszabb út azonban csak kisebb kellemetlenség lehetett, hiszen Netanjahu baráti országból baráti országba utazott, ami egy időre elfeledtethette vele hazai belpolitikai botrányait (lásd alább Katargate című írásunkat). A sebtében megszervezett amerikai útján Donald Trump elnök jóváhagyását kérte a másfél éve folyó gázai háború eddigieknél is agresszívabb folytatásához.
A kéthavi tűzszünet után alapvetően megváltozni látszik az izraeli háborús taktika. Bár izraeli katonatisztek a Hamász 2023. október 7-ei terrortámadása óta győzködik Netanjahut, hogy a szélsőséges palesztin szervezet feletti totális győzelmet csak politikai megoldással lehet elérni, a kormányfő a hadműveletek folytatása és a Gázai övezet jelentős részének „tartós biztonsági ellenőrzése” – gyakorlatilag a megszállása – mellett döntött. Az izraeli média szerint országuk erői már Gáza 40 százalékát uralják, vagyis nemcsak az övezetet kettévágó Necarim-folyosót és a teljes egyiptomi határ menti sávot ellenőrzik, hanem jelentős területeket az izraeli határ mellett és beljebb, köztük mezőgazdasági földeket.
A háború újabb szakaszát Ejal Zamir vezérőrnagy irányítja, a márciusban távozott Herci Halevi utódja. Régóta közel áll Netanjahuhoz, és ő az első volt harckocsiparancsnok, aki az izraeli hadsereg élére került. Eddig elsősorban a különleges erőktől érkeztek vezetők a fegyveres erők csúcsára – ahogy a két legutóbbi vezérkari főnök is –, de az „ejtőernyős dinasztiát” most egy páncélos tábornok szakítja meg, aki más katonai közegből való.
Beváltható Magyar Péter ígérete, hogy megsemmisítik majd a Pride résztvevőire esetleg kiszabott büntetéseket, megszüntetik az eljárásokat – csak nyerni kell hozzá a választáson. Kipróbált jogi eszköz pedig több is van, nem csak az amnesztia.
A 15 éves Kristijan Dukelicnek kedden veszett nyoma.
