Az oroszok szinte minden eddiginél nagyobb tempóban nyomulnak előre, amikor Trump végre távolodni látszik Putyintól
Az amerikai elnök most kezdi talán megérteni, hogy Vlagyimir Putyin sok mindent akar, de az ukrajnai béke ezek között nem szerepel.
Fedáksári – ultiban így mondják a kontrázás csúcsát, amikor a tét már hatvannégyszeres. Eddig csak egészen kivételes esetben mehet el a licit, akkor, amikor a partit indító játékos elnézi, milyen lapjai vannak. Például úgy próbálkozik piros ultival, hogy koncentrációja kiesésével nem veszi észre, hogy a hetes, a végső ütőkártya nincs is nála. Donald Trump amerikai elnök a részvény- és kötvénypiaci reakciókat látva 90 napra elhalasztotta a viszonosvámok kivetését, ám – bár ultizni aligha tud – Kínával szemben úgy viselkedik, mintha legalább három piros ász lenne a kezében, amikkel aztán tényleg mindent üt, és a saját szabályai szerint kártyázik.
Mire a múlt hét véget ért, Trump több lépcsőben 145 százalékos vámot szabott ki a kínai importra, amire Peking 125 százalékos tarifával válaszolt. Ebben a vámjátszmában a licit olyan magasra ment, hogy a világ első és második legnagyobb gazdasági hatalma közti kereskedelmet a teljes bénultság fenyegeti. Ez már a magyarban gyáva nyúlnak, az angolban chicken game-nek nevezett őrült játék, amikor két autó nagy sebességgel száguld egymás felé, s az a kérdés, ki rántja el először a kormányt.
Washingtoni értesülések szerint a Fehér Ház ura azt szeretné, ha felhívná őt Hszi Csin-ping kínai pártfőtitkár-államfő, és egyezkedni kezdene egy „jó üzletről”. Vagyis csatlakozna azokhoz, akikről párttársai előtt Trump a maga politikai faragatlanságával kijelentette: „megcsókolják a seggemet”. Hszi azonban erre a jelek szerint nem hajlandó, hiszen, ha bármilyen előkészített kompromisszum nélkül szóba állna Trumppal – különösen annak alpári megjegyzése után –, akkor az egyenlő lenne az arcvesztéssel, ami súlyos politikai hiba Ázsiában, s különösen végzetes lehet a kommunista Kínában.
