Egy elkötelezetten ellenzéki politikus számára nem lehet nagyobb dráma, mint hogy felsejlik a lehetőség: az „Orbán vagy Gyurcsány”-választást felválthatja az „Orbán és Gyurcsány”-csapdája – írja Lendvai Ildikó, aki az MSZP frakcióvezetője volt Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége idején.
Gyurcsány Ferenc lemondott. Sokan egy korszak végéről beszélnek. Nekünk, akik sokáig vele együtt politizáltunk, mindenképpen az, ám ez személyes ügy. De véget ért-e egy korszak a mai közélet szereplői számára? Véget ért-e Magyarország számára? És ha igen, azt hogyan ítéljük meg?
A Fidesz nem érdekelt abban, hogy számára is véget érjen. Migránsok nélkül is lehet migránsozni, Gyurcsány nélkül is lehet gyurcsányozni.
Hiszen olyan jól bejött eddig is. Nemcsak Dobrev Klárát fogják továbbra is otromba és sanda módon „gyurcsánynézni”, de az egész ellenzék, benne a Tisza is megkapja majd, hogy változatlanul Gyurcsány (vagy „GyurcsányBrüsszel”) parancsai szerint cselekszik, a lemondás csak politikai trükk, a válás is kamu, és így tovább.
Tavaly már 9 milliárd forint veszteséget fialt a kormány által felhizlalt Magyar Vagonnak a nagy egyiptomi kocsimegrendelés, amit anno még az oroszokkal hoztak össze. A spanyol Talgo felvásárlási kísérlete költséges kaland volt.
Jeszenszky Géza elfogadja Orbán Viktor meghívását a Karmelitába, mert van mondanivalója a számára. A fiáról azt mondta, úgy sejti, valami vallási és politikai fanatizmus áldozata.
Hetek óta tartó jogvitában végül igazat adtak a rendőrségnek.
Magyar Péter meg is osztotta az Európai Néppárt elnökének levelét.
Az ukrán dróntámadások pedig az orosz polgárok türelmét is tesztelik.
Azt nem tudtuk meg, hogy ki, hol és mikor jelenti be az eredményt.
Hideg ételre lehet majd költeni az utalványt, pénzre nem váltható át.
