Az 1994-ben megjelent kötet névmutatóval és az író híres regénye, a Hajtűkanyar történetével bővült.
„Ennek a könyvnek a tárgya nem »a« zsidó sors. Amit ez a könyv elbeszél, az magyar történelem.” Az aforizma tömörségű mottót Ember Mária 1974-ben illesztette a Hajtűkanyar című ikonikus regénye élére (a könyv itt olvasható). Íróként, állampolgárként, s egykori meghurcoltként nem többet, s nem is kevesebbet követelt, mint hogy az agyonhallgatott, 1944-ben holokausztba torkolló zsidó sorsról ne valamiféle fátumként, hanem a magyar történelem részeként essék végre szó.
Ugyanez, a szembenézés fájó hiányának megtapasztalása ihlette húsz évvel később, 1994-ben, a deportálások ötvenedik évfordulójára általa készített prózaantológiát is.
Felvesz a kamera, amikor valami kínos dolgot művelük, majd még fel is kap az internet. A Coldplay-koncerten lebukó vezérigazgató története jól példázza, hogyan változhat meg valakinek egyik napról a másikra az élete a kéretlen nyilvánosság hatására. Milyen nagy lebukásokról tudunk még? Mit tehet az ember, ha lebénítja a jumbo screen, még akkor is, ha nem jár tilosban?
Megtudtuk: az átláthatóságinak mondott törvény vitáját a frakciónak le kell folytatnia.
Érezni-e a Fidesz zuhanását a híres erdélyi fesztiválon?
Bekapcsolt a kármentő üzemmód.
Az utolsó negyedben úszott el az esély a győzelemre.
Az Újpest ezzel szemben fittyet hány az ötmagyaros szabályra. Kezdődik az NB I.
