„Bárhová megy is az ember, önmagától nem tud megszabadulni” – írja családja náci múltjáról szóló Drága bácsikám című könyvében az írónő, Hermann Göring családjának leszármazottja. A küzdelem családi hátterével egy utazás, amely szerinte sosem fog igazán véget érni, de úgy érzi, minden tőle telhetőt megtett, és most békét érez. HVG-portré.
Először olvasható magyarul a holokauszttúlélő író és Nobel-békedíjas emberi jogi aktivista Elie Wiesel Éjszaka trilógiájának mindhárom kötete. Miért kellett 2025-ig várni a harmadik kötet megjelenésére? Miben más a holokauszttúlélők harmadik generációja, mint a korábbiak? Miről adnak számot Wiesel regényei?
Tíz kiemelkedő zsidó labdarúgóra és edzőre, valamint két embermentőre emlékezik a Holokauszt Emlékközpont új kiállítása, amelyből az is kiderül, mi a közös a Fradiban és az Újpestben.
Eddig két kiállítást rendeztek be benne: az egyik a Bauhaus alkotóinak a második világháború idején készült munkáit, a másik pedig fotókon, dokumentumokon és használati tárgyakon keresztül a koncentrációs táborok életét és néhány holokauszttúlélő sorsát mutatja be.
Mi szükség van még egy könyvre a holokausztról? – ezt kérdezték Magyarországon és az USA-ban is George Eisentől. Az Amerikában élő történész új munkája egyszerre személyes történet a családját ért tragédiáról és tudományos munka az 1941-es galíciai vérengzésekről.
Néhány napon belül kétszer is nagy figyelmet kaptak a Grok chatbot válaszai az X-en, noha később „programozási hibára” hivatkozott az xAI eszköze.
Felszólalt egy Izraelben élő holokauszttúlélő is, akinek unokája a jelenleg Izraelben zajló háborúban vesztette életét.
Az 1994-ben megjelent kötet névmutatóval és az író híres regénye, a Hajtűkanyar történetével bővült.
Egy csecsemőt dobnak ki a koncentrációs táborba tartó vagonból – így kezdődik Michel Hazanavicius animációs filmje, A legértékesebb áru. A Némafilmes Oscar-díjas rendezője ezúttal a holokausztról mesél – főleg gyerekeknek, de nem csak nekik. A sokoldalú francia filmessel több más újságíró társaságában Párizsban beszélgettünk.
Az Oscar-díjra jelölt színész Andrzej Duda elnöktől kapta meg az állampolgárságot.
Antiszemita megjegyzésekkel nap mint nap találkozik a neten, árulta el a hollywoodi sztár, akit új filmjéről, a Rokonszenvedésről kérdeztünk. Eisenberg írója, rendezője és főszereplője a több Oscarra jelölt filmnek, amelyben két amerikai unokatestvér indul holokauszttúrára Lengyelországban. Musk félelemkeltő kijelentéséről, Szabó István napfényes klasszikusáról, egy gyermekkori traumáról és a Saul fiáról is beszélgettünk.
Nemzetközi lapszemle: válogatásunk a világlapok írásaiból.
„Oda kellett mennünk Mengele és a többi szelektáló tiszt elé” – emlékezett vissza a 93 évesen elhunyt Kun György.
Azzal, hogy feltárta a fájdalmas múlt egy hiányzó darabját, a családnak is megbékélést hozott.
Vilmos herceg beszédében megígérte, hogy sosem merülnek feledésbe a haláltáborokban átélt borzalmak.
Gyerekek voltak, amikor haláltáborokba, gettókba vitték őket, a legidősebb interjúalanyunk ma már elmúlt 99 éves. Négy túlélő visszaemlékezéseiből nem csak a a Holokauszt borzalmai, és az akkori Magyarország hangulata rajzolódik ki. A lágerből meneküléshez, a túléléshez szinte csodák kellettek, és nem mindig az erő volt, ami segített. Csányi Nikolett és Földes András videója.
Nyolcvan éve, 1945. január 27-én szabadították fel a szovjet csapatok az auschwitzi lágerkomplexum területét. Hogyan teltek a táborok utolsó hónapjai, miként próbálták eltüntetni a holokauszt bizonyítékait a nácik, és mihez kezdett a szovjet propaganda a felszabadított táborokkal?
A ceremóniára a világ közel 60 országából érkeztek magas rangú küldöttségek.
Sok holokauszttúlélő magába zárta a deportálás emlékeit, és Auschwitz felszabadulásának a nyolcvanadik évfordulóján még nagyobb hiányként mutatkoznak meg az elbeszéletlen történetek. Ami a történésznek egy elveszett fejezet a történelemből, az a családnak kibeszéletlen trauma.
Auschwitz felszabadításának a 80. évfordulója talán az utolsó olyan alkalmak egyike, amikor a túlélőkkel együtt emlékezhet még a világ a holokauszt borzalmaira. Az akkori traumák azonban a következő generációknak is feladatot adnak. Nem csak az a fontos, hogy a háború hiteles krónikásait meghallgassuk, amíg még lehet, hanem az is, hogy megismerjük az utódokban tovább élő örökséget – legyen szó traumáról vagy megküzdésről. Két pszichológussal, Vajda Júliával és Szirtes Lilivel beszélgettünk a soá nemzedékeken átívelő hagyatékáról.
