A világ különböző pontjain élő három nő sorsa kapcsolódik össze A hajfonat című filmben, amelyet saját, világsikerű bestsellere alapján forgatott a francia rendező, Laetitia Colombani.
Szokatlan, hogy egy forgatókönyvíró-színész-filmrendező úgy dönt, kipróbálja magát egy másik műfajban, és regényt ír, amivel számára is váratlanul nagy, a filmjeinél sokkal komolyabb nemzetközi sikert arat. Ez történt a francia Laetitia Colombanival, aki a kétezres évek eleje óta építette filmes pályáját, nem is eredménytelenül. Nevéhez fűződik többek között a szerelmi megszállottságról szóló Szeretni bolondulásig, Audrey Tautouval a főszerepben, vagy a sztárok iránti rajongást vizsgáló Mes stars et moi című vígjáték Catherine Deneuve-vel.
Egyik filmje sem hozott számára akkora elismerést, mint első regénye, a 2017-ben megjelent A hajfonat. (Magyarul 2018-ban adta ki a Kossuth Kiadó, Borsi Éva fordításában.) A kötet csak Franciaországban több mint kétmillió példányban kelt el, és több mint negyven nyelvre fordították le világszerte. Pedig Laetitia Colombani kényszerből döntött a regényforma mellett,
úgy érezte, hogy a három kontinensen játszódó cselekményt túlságosan bonyolult lenne megfilmesíteni, ezért inkább megírta könyvben.
A történetet személyes élményei inspirálták: látott egy Indiában forgatott dokumentumfilmet a hajkereskedelemről, amely bemutatta, hogy a nők levágott hajából hogyan lesznek parókák és póthajak európai és amerikai nők számára. Néhány évvel később az egyik legközelebbi barátnője mellrákban megbetegedett, és megkérte, hogy kísérje el a parókája kiválasztásához. Ez a megrendítő pillanat újra felhívta a figyelmét arra, milyen nagy utat, „egyfajta odisszeát” járnak be ezek a hajszálak, amíg egy indiai nő fejéről különböző kémiai eljárások, festések után egy francia vagy amerikai rákbeteghez kerülnek.
A könyv váratlan sikere alkalmat adott arra, hogy filmváltozat is legyen belőle, természetesen Laetitia Colombani rendezésében. A hajfonat végül francia–kanadai–olasz–belga koprodukcióban készült el, és május 8-ától látható a magyar mozikban.
Fél évig 5-6 ember volt kíváncsi a kertészeti tanácsaira, ma már közel kétszázezres követő tábora van Szomoru Miklós „Egy kertész kertje Pilisszentkereszten” blogjának. A kertészmérnök szerint, aki brit mintára magánkert-látogatásokat is szervez, nem kell heti 8 óránál többet dolgozni azért, hogy bárkinek virágzó oázássá váljon a kertje. Erre a legjobb példa virágpompában úszó birodalma.
Lehetséges forgatókönyvek.
Súlyos betegség Romániában azonosított juhhimlő, amely gazdasági károkat is okozhat.
Értetlenül állnak „a várható intézkedések súlya előtt”.
Diego ügyvezetőjével beszélgettünk.
Furcsa részeletek derültek ki a HUN-REN Irányító Testületének üléséről. Miért szavaz valaki igennel az átalakításra, ha aztán lemond?
