„Ezt nevezzük szeretetrobbanásnak!” – írta egy vajdasági pap, aki szállást és ételt adott a tüntető egyetemistáknak

Május 17-én, szombaton Szabadka volt a Szerbiában hónapok óta zajló tüntetések központja. Ebbe az észak-vajdasági városba sereglettek nemcsak a gyalogosan és kerékpáron érkező egyetemi hallgatók az ország minden részéből, hanem mindazok, akik elégedetlenek azzal, amit a hatalom tett a tavaly november 1-én, az újvidéki vasútállomáson történt tragédia óta.

Érdekesek és tanulságosak voltak a hétvégi nagygyűlés előzményei – nem utolsósorban (vajdasági) magyar szempontból. Nem először fordul elő a már több mint fél éve tartó tiltakozási hullám történetében, hogy azok az intézmények és szervezetek (például sportcsarnok, művelődési egyesület stb.), amelyek valamilyen szinten függnek akár a központi, akár a helyi hatalomtól, nemcsak az éjjeli szállást tagadják meg a gyalogosan közlekedő egyetemistáktól, hanem akár a mosdó használatát is. Ez történt most a többségében magyarok lakta Topolyán is, ahol a Vajdasági Magyar Szövetség által delegált polgármester irányítja a várost. Végül a helyi gimnázium és közgazdasági középiskola, valamint maguk a polgárok siettek a diákok megsegítésére, így mind a 400 gyalogló egyetemista szálláshoz juthatott.