A szerbiai magyar kisebbséget eddig szinte monopolhelyzetben képviselte a Fidesz-szövetséges Vajdasági Magyar Szövetség. A magyarországi hatalomváltás után vetélytársai lettek, de nem biztos, hogy Orbán Viktor után a VMSZ-nek is leáldozik.
Az új magyar házelnök szerbiai látogatásának vajdasági állomásán a Fidesz ottani, alaposan megtámogatott stratégiai partnere, a Vajdasági Magyar Szövetség vezetőjével, Pásztor Bálinttal találkozott. Ez önmagában még nem kavart vihart, de az eseményt értékelő posztja annál inkább. Végel László Kossuth-díjas író felháborodásában többször is billentyűzetet ragadott.
Természetesen a Vajdaságban is minden, a közélet kérdései iránt érdeklődő embert most az foglalkoztat, milyen változásokat hoz(hat) a vajdasági magyar politikában a Fidesz bukása és a Tisza elsöprő győzelme, lehet-e politikai alternatívája a VMSZ-nek. A kérdésre a vajdasági magyarok idén novemberben adhatnak választ, írja vajdasági szerzőnk.
Magyar Péter megbeszélést folytatott Pásztor Bálinttal, és jelezte neki: tíz évre visszamenőleg kivizsgálják a határon túli költéseket és levélszavazással kapcsolatos visszaéléseket is.
Már Szerbiában is lefoglalták a biztosvalasztas domain-nevet. És a bejegyző itt sem a Fidesz évtizedes stratégiai partnere, a Vajdasági Magyar Szövetség (vagy annak valamelyik tagja) volt.
Október 5-e. A dátum, amely Szerbiában nem állami és nemzeti ünnep, mégis mélyen beivódott a köztudatba, és szinte már szimbólummá vált. És ezzel kapcsolatban október 6-a is.
Szerbia – továbbra is – forrong. Az eddig viszonylag csendes Szabadkán is nagy tüntetést tartottak az egyetemisták. Utazásaik során a kormánytól vagy a helyi hatalomtól függő emberektől és intézményektől nem sok jóra számíthatnak.
Úgy látszik, ott nem bánják, ha külföldi pénz érkezik egy alkotmányos testülethez.
Kora délutánig a szavazók 32,38 százaléka adta le szavazatát az előrehozott parlamenti választásokon Szerbiában. Az első nem hivatalos eredmények este 10 órára várhatóak.
A magyar miniszter azt mondta, „meg kell őket dolgoztatni, mert otthon el vannak kényelmesedve, többségből mindig könnyű”.
2007 óta vezette a legnagyobb délvidéki magyar pártot, magyar állami kitüntetést is kapott.
Ennek a szerb párja ugyanakkor érintetlen maradt.
A tavalyi népszámlálás részletes adatai azt mutatják, hogy két cenzus között még sosem fogyatkozott ennyit a magyar népesség Szerbiában. Szabadkán most először kerültek kisebbségbe a magyarok. Legnagyobb pártjuk, a Fidesz-szövetséges VMSZ nem tartja felelősnek sem magát, sem a kettős állampolgárság intézményét a történtekért.
A szerbiai választások után kormány és az ellenzék is győztesnek hirdeti magát. Az Aleksandar Vučić vezette Szerb Haladó Párt szerezte a legtöbb mandátumot, ám a jelenlegi elnök helyzete korántsem egyszerű.
Nemcsak a Gyurcsány-ellenes propagandafilmet nézhették meg ingyen a gunarasiak, de még a popcorn, az üdítő és a pogácsa is ingyen volt, csak annyit kellett észben tartani, hogy hova kell szavazni április 3-án.
Bebetonozta magát a hatalomba Alekszandar Vucsics szerb államfő, akinek azt is sikerült elérnie, amiről a diktátorként számon tartott egyik elődje, Szlobodan Milosevics csak álmodhatott: a parlamentben immár csak kormánypártiak ülnek.
Eddig kérdéses volt, mi lesz a szerepe a szerb parlamentben és a szerb politikában az Aleksandar Šapić vezette patriótáknak. Már nem az.
A becslések szerint mintegy 70 ezer szavazatot adtak le a pártra. A rendelkezésre álló adatok szerint annyi képviselője lesz a pártnak a köztársasági parlamentben, amennyi az utóbbi 27 évben nem volt.
A november 4-i választást a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) listája, a Magyar Összefogás nyerte óriási fölénnyel, a 35 tagú Magyar Nemzeti Tanácsban (MNT) 30 mandátumot szerezve. De kié lett a maradék öt hely, és miért aggódhat a győztes?
A Momentum Mozgalom átlépte az országhatárt, Szabadkán fórumozott, a Fidesz vajdasági magyar szövetségese pedig nem küldött trollokat a fórumra, de kiderült, hogy a kinti magyaroknak a párt támogatása nélkül nehéz boldogulniuk.
