Sokszor meghalt, de mindig csak majdnem – végső búcsú Ozzy Osbourne-tól
„Bármit csinálhattok velem, de a kiba…ott tetkóimhoz ne merjetek nyúlni!” – szólt az orvosokhoz az élet határán lebegve a rock nagy túlélője.
A pszichoanalitikus iskola megalapítójának rendelőjében bárki úgy érezhette, hogy másik világba érkezett. Kiváltképp, ha eleget tett a felszólításnak, hogy amit csukott szemmel lát, azt úgy mesélje el a neurológusnak, mintha egy vonaton ülve a szeme előtt elfutó tájat írná le. Hiszen az álom kinek-kinek a tudatalattijában tett utazás.
Hírneve révén a páciensek termetes, erőteljes férfinak képzelhették, de alacsony, kissé görnyedt, sovány ember volt. A kapcsolatnak a rendelőkben szokatlan módját választva nyitott új utat a gyógyításban. Nem medicinákat írt fel, nem fizikai kontaktust létesítve vizsgálta a betegeit. Csak beszélgetett, beszéltetett.
