Az Arany Medve-díjas és korábban Oscar-jelölt rendező legújabb, Csendes barát című filmjének egy fa a főszereplője. De miért olyan különleges a ginkgo, milyen érzés, hogy Nemes Jeles Lászlóval versenyez a velencei filmfesztiválon, és mire jött rá, amikor visszanézte a filmjeit. Interjú Enyedi Ildikóval.
„Egy-egy új bemutatóhoz lassan színházat is kell keresni” – mondja a Madách Színházban rendezőként 52 éve dolgozó igazgató, akiről Ő, Szirtes Tamás címmel jelent meg könyv és tavaly a teátrum két zenés évtizedéről 20 év! főcímmel kötet.
A regényben ugyanúgy egyes szám első személyben mesél a szerző, mint korábbi művében, a Kafka macskáiban.
A meranói születésű szerző A Freiberg-villa öröksége című regényébe is beledolgozta Dél-Tirol mítoszait.
„Próbálok annyi pénzt szerezni, hogy a kutatócsoport működhessen, és közben az arcokat figyelem” – mondta a HVG-nek Domokos Gábor, a BME professzora, aki a Gömböc után egy újabb lehetetlennek tűnő testtel és a lágy cellákkal is felhívta magára a figyelmet. Miről lehet megismerni a zseniket, és mivel próbálja elősegíteni, hogy a mai magyar közegben se maradjanak észrevétlenül? Minek köszönheti az áttörő eredményeket, és min dolgozott együtt a NASA-val? HVG-Portré.
„Olyannyira rímelnek egymással az ifjúkori élményeim és a mai benyomásaim, hogy azt éreztem, ha 1971–1972-ről írok, akkor az olvasó talán ráismer, hogy ugyanez történik most, csak jóval nagyiparibb módszerekkel vernek át minket” – mondja a 77 éves, tíz éve még sikeres filmrendező, aki azóta pályát módosított. A Hamisítók című hatodik regénye az 1970-es évek kommunikációs trükkjeit és ügynökügyeit eleveníti fel.
Magyarul is olvasható a kortárs dán irodalom egyik legjelentősebb alkotója, Kirsten Thorup trilógiájának első könyve, az Őrülten és halálosan.
Szolganépet akarnak előállítani a hatalmon lévők, és kiszorítani a pályáról a kritikai értelmiséget. A minden résztvevő kizárásával hozott döntés a tudományos intézetekről gonosz idiotizmus. A politikát uraló arrogancia és a lebutított beszédmód erős apátiát okozott a társadalomban, de most ez változóban van – mondja Radnóti Sándor művészetfilozófus, aki szerint a kultúrát ízlésterrorral sem tudják megingatni. HVG-portré.
Kovács Krisztián Ablakok az ébrenlétben című kötete azt a korosztályt is be tudja szippantani, amelyik a szerzőhöz és a szereplőkhöz hasonlóan a 2000-es évek elején kamaszodott.
A főváros tönkretétele az ország létét veszélyezteti – erre a következtetésre jutott az író, aki a Fogság megjelenésének 20. évfordulójára a könyvhéten a Táncsics Mihály családja és a XIX. századi Magyarország mindennapjait feltáró, újabb történelmi nagyregénnyel jelentkezik.
Lehetett volna Shakespeare-szintű ikon a drámaíró húga? A Saját [?] szoba című előadás kultúrtörténeti kalandozás Woolf személyes története, levelei és művei nyomán.
A panorámavetítésekkel, retrospektív válogatásokkal és workshopokkal is gazdagított programok mind ingyenesen látogathatók május 27-től június 1-ig.
A Kívülálló. Freud című film rendezője, Yair Qedar úgy igyekszik bemutatni a pszichoanalízis atyját, ahogy még senki.
Sándor Ivánnak – aki nemrég töltötte be 95. életévét – az előző könyve, a Tiltott terület alig egy éve jelent meg, és máris itt az új kisregény. Írásmódja ugyanolyan töredezett, mint a világunk. Rejtett összefüggésekkel ábrázolja az eső áztatta közegbe vezető utat. Mit ismertünk fel későn az író szerint? Milyen az a nagy korszak, amelynek a végén vagyunk?
Leonora Carrington világhírű szürrealista művész élete kész regény, barátnője, Elena Poniatowska papírra is vetette, immár magyarul is olvasható.
Grúzia szenvedéstörténete a Németországban élő szerző magyarul megjelent előző könyve, A nyolcadik élet: Brilkának. Most szerelemről, szorongásról és halálos bosszúvágyról egyaránt szóló csecsenföldi sorstragédiával mutatja meg, mit tesz a háború az emberekkel, azokkal is, akik kirobbantják.
A 2031 című előadás rendezője és írója 2021-ig a Színház- és Filmművészeti Egyetemre járt, de a diplomájukat már külföldön vették át.
Kalocsa: már a cím is többértelmű. Utalhat egyszerűen az alföldi városra, de – mivel egy ufószál is végigfut a történeten – a magyar csillagászok felfedezte 82092 Kalocsa kisbolygóra is vonatkozhat.
A szövegben egyszer sem hangzik el a zsidó, a haláltábor vagy a gázkamra szó. Mégis a háború ellen, a szeretet érdekében szól.
A villamosmérnök, akinek hetvenévesen gyökeresen megváltozott az élete. Egy stockfotós készített róla felvételeket, amelyekből kényszeredettnek tűnő mosolya nyomán Hide the Pain Harold megjelöléssel világszerte ismert mémek születtek. Tele a naptára. Reklámoz kakaós italt és harisnyát, fellépései vannak Kőszegtől Bogotáig. HVG-portré.