Még megalkotói sem számítottak ekkora sikerre: 40 éves a schengeni térség

A schengeni térség az Európai Unió egyik legnagyobb hatású és leglátványosabb vívmánya. Több mint 450 millió európai életére gyakorol kézzelfogható hatást: fellendíti az idegenforgalmat, olcsóbbá teszi az árukat, munkavállalási és tanulási lehetőségeket kínál. És idén júniusban ünnepeljük a 40. születésnapját.

De kevésbé konkrét módon is hat ránk. 40 évvel ezelőtt, a létrejöttekor a schengeni térség egy újfajta nyitottság korszakának kezdetét jelölte Európában, radikális változást jelentett a földrészt oly hosszú ideig meghatározó zárt határok korszakához képest. Egy jobb jövőt vetített előre.

Az igazat megvallva, a Schengeni Megállapodást 1985-ben aláírók közül kevesen számítottak ekkora sikerre – valószínűleg egyikük sem gondolta volna, hogy még megéri, hogy akadály nélkül, szabadon el lehessen autózni az Atlanti-óceántól a Fekete-tengerig.

A megállapodás sikere nem valamilyen titkos receptnek köszönhető, hanem a kitartó, szorgalmas munkának és az állandó fejlesztéseknek. A schengeni térség fenntartása és bővítése csak egy finoman hangolt támogató rendszer kiépítésével volt lehetséges. A rendszernek része a szoros rendőrségi együttműködés, a különböző országok bűnüldöző szerveinek részvételével zajló gyakorlatok sora, és az is, hogy a határforgalom-ellenőrzést végző hatóságok közösen védik az országaik határait.

Ahhoz, hogy a következő 40 évben és azon túl is fenntartsuk az elért eredményeket, a schengeni térséget folyamatosan meg kell újítani. Erre szintén nincs titkos recept, de van három fontos terület, amelyen dolgoznunk kell, ráadásul egyidőben.

Először is, meg kell erősítenünk a külső határainkat. A legmodernebbek közé tartozó informatikai rendszert vezetünk be a külső határok igazgatására. Beruházunk több fizikai és digitális eszközbe és infrastruktúrába is, különösen a határ olyan érzékeny részein, ahol a velünk ellenséges szomszédok megpróbálták fegyverként használni ellenünk a migrációt. Emellett jelentősen növeljük a Frontex, az EU határvédelmi ügynökségének forrásait, hogy segítse az uniós országok határigazgatási tevékenységét.

Gyurcsány Ferenc, Göncz Kinga és Takács Albert ünnepélyesen eltávolítják az utolsó sorompót Hegyeshalomnál 2007 decemberében

Stiller Ákos

Másodszor, meg kell oldanunk az EU migrációkezelési rendszerének problémáit. Ez azt jelenti, hogy rendet kell tennünk a saját, európai házunk táján. Az uniós országok tavaly új migrációs és menekültügyi paktumról állapodtak meg, amelyet a Bizottság idén új módosításokkal egészített ki, hogy nagyobb számban lehessen visszaküldeni azokat, akik jogosulatlanul tartózkodnak az Unióban. Ezek a reformok kéz a kézben járnak azzal, hogy fokozottan együtt kell működnünk egyes nem uniós országokkal a migráció minden vonatkozása kapcsán, de különösen a saját állampolgáraik visszafogadása terén. Mindez, amikor 2026-ban a gyakorlatban is megvalósul, jelentős változást hoz majd.

A harmadik módja a schengeni térség védelmének az, hogy biztosítjuk, hogy a bűnüldöző hatóságok rendelkezzenek a fenyegetések elleni fellépéshez szükséges eszközökkel. Még jobban fel kell készülnünk az új típusú, a határokat nem tisztelő biztonsági fenyegetésekre. Ez azt jelenti, hogy meg kell erősítenünk az Europolt, hogy hatékonyabbá váljon, és alkalmasabb legyen a nemzeti hatóságok támogatására és a nemzetközi partnerekkel való együttműködésre. Emellett szélesebb körű hozzáférést kell adnunk a bűnüldöző szervek számára az adatokhoz. Nem köthetjük meg többé a nyomozók kezét, lehetővé kell tennünk, hogy hozzáférjenek a bűnözés megállításához szükséges adatokhoz és megosszák azokat.

Negyven évvel ezelőtt Schengen még csak egy elképzelés volt. Ma már a mindennapjaink része, amelyet ünnepelnünk, védenünk és fejlesztenünk kell.

A szerző az Európai Bizottság belügyekért és a migrációért felelős biztosa

Nyitóképünkön Balogh János országos rendőrfőkapitány (balra) és Cornel-Laurian Stoica főfelügyelő, a Román Határrendőr Főfelügyelőség vezetője jelképesen megnyitja a Magyarország és Románia között húzódó államhatárt Románia schengeni övezethez csatlakozásának alkalmából a csanádpalotai határátkelőhelyen 2024. december 31-én. Fotó: MTI