Az innovatív gyógyszergyártók egyelőre kivárnak a nagyobb döntésekkel, szeretnék ugyanis látni, hogy mik az új kormányzat tervei
– árulta el a HVG érdeklődésére Szalóki Katalin, a külföldi gyógyszerfejlesztőket összefogó Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) igazgatója. A legfontosabbnak azt tartják, hogy legyen párbeszéd, így már meg is volt az első kapcsolatfelvétel a Tisza-kormánnyal, ám egyelőre várják, hogy felálljon a teljes kormányzati struktúra, hogy egyáltalán legyen kivel tárgyalni. Elmondása szerint ugyanis nemcsak az Egészségügyi Minisztérium lesz az érintett az egyeztetések során, hanem a gazdaságért, a tudományért és a környezetvédelemért felelős szaktárca, illetve a Pénzügyminisztérium is.
Hasonlóan nyilatkozott lapunknak Kaló Tamás, a Gyógyszer-nagykereskedők Szövetségének (GYNSZ) elnöke is, aki szerint a kapcsolatfelvétel folyamatban van az új kormányzattal. Kaló szerint kifejezetten örömteli, hogy újra létezik Egészségügyi Minisztérium, amely dedikáltan foglalkozik majd nemcsak az egészségügyi ellátórendszer, hanem a gyógyszerellátás kérdéseivel is.
A Hálózatban Működő Gyógyszertárak Szövetségének (HGYSZ) is keresi az együttműködés lehetőségét a Tisza-kormánnyal, az első lépések is megtörténtek
– erről Zlinszky János, a szervezet elnöke beszélt a HVG-nek.
A szakmai szövetségeket azért kerestük meg, hogy arról érdeklődjünk, hogy mi lesz a gyógyszergyártók által még Nagy Mártonnak megígért „önkéntes” árkorlátozás sorsa. Emlékezetes: a volt nemzetgazdasági miniszter még tavaly májusban vetette fel, hogy a patikákban is nagyon elszálltak az államilag nem támogatott gyógyszerek árai, ezért kérte a gyártókat arra, hogy önkéntesen rakjanak ársapkát néhány termékre. Nagy néhány nappal később már azt közölte, hogy néhány gyógyszert ki fognak választani, amelyeknek az árairól majd a nagykereskedőkkel és a termelőkkel tárgyalnak.
Ezek után tavaly júniusban a Gyógyszer-nagykereskedők Szövetségének több tagvállalata úgy döntött, hogy egyes termékeik árát a 2024. december 31-i szinten fagyasztják be. Később kiderült az is, hogy a 25 termékből, amelynek csökkentették az árát, 24 van rajta azon a listán, amelyből a Központi Statisztikai Hivatal kiszámolja az inflációt.
Szalóki szerint nekik a szövetség szintjén nincs tudomásuk arról, hogy egyes cégek hogyan döntenek az árakról a jövőben, többek közt azért sem, mert a versenyhatóság sem engedi, hogy a gyártók az árakról egymást közt egyeztessenek. Megjegyezte ugyanakkor, hogy az önkéntes árkorlátozás csak egy kérés volt a kormányzat részéről, így annak nem volt jogszabályban lefektetett határideje sem, a vállalatok pedig egyedileg mérlegelik az árakra vonatkozó döntéseiket.
Túry Gergely
Nyilvánvaló ugyanakkor, hogy senkinek sem célja az, hogy növelje a lakosság terheit
– mondta, hozzátéve, szerinte a legfontosabb az lenne, hogy lássák, a gyógyszeripart érintően mi az új kormányzat stratégiája, milyen piaci környezetben fognak tudnak működni, addig véleménye szerint a gyártók „nem hoznak hirtelen döntést”, kivárnak az árakkal kapcsolatos döntéseikkel.
Az AIPM reményei szerint nyáron már meglehet az első egyeztetés a Tisza-kormány képviselőivel, és azt is szeretnék elérni, hogy ezek a tárgyalások állandóak legyenek. A szervezet éppen ezért arra kérte a most felálló kormányzatot, hogy annak érdekében, hogy meg tudjon valósulni a „közös gondolkodás”, negyedévenként legyenek megbeszélések az iparág helyzetéről.
Az együttműködés fontosságát Kaló Tamás is hangsúlyozta: azért is lenne nagy szükség arra, hogy minden szereplő összefogjon, mert a gyógyszerellátás egy szigorúan szabályozott, egymásra épülő rendszer, amelyben a gyógyszergyártók, gyógyszer-nagykereskedők és a közvetlen betegellátást végző gyógyszertárak és kórházak a napi operatív szakmai munka során szorosan együttműködnek, így biztosítva a lakosság gyógyszerellátásának biztonságát és folyamatosságát. Hozzátette:
az együttműködés mellett azonban létezik egy szoros egymásrautaltság is, egyik szereplő sem lehet sikeres az ellátási lánc másik szereplője nélkül.
