A Demján Sándor Tőkeprogram idén március elején indult a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kezdeményezésére. A megvalósító a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) a Nemzeti Tőkeholding és a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) közreműködésével az MKIK Tőkealap-kezelő Zrt.-n keresztül. A keretösszeg 100 milliárd forint.
A cél a vállalkozások termelékenységének növelése és méretugrásuk elősegítése. Ennek érdekében a belföldi mikro-, kis- és középvállalatok 100 és 200 millió forint közötti tőkebefektetésekben részesülhetnek.
A tőkebefektetés olyan, üzleti tervvel alátámasztott beruházásokhoz nyújt finanszírozást, mint például
- gépek és eszközök vásárlása;
- automatizációt segítő szoftverek beszerzése;
- korszerű számítógépes és hálózati rendszerek kialakítása;
- e-kereskedelmi platformok; és
- CRM-rendszerek fejlesztése.
Ez a lista egészült ki július közepén az alábbiak szerint:
- Lehetőség nyílik follow-on befektetésekre is - vagyis azok a cégek, amelyek már sikeresen lezártak egy projektet, újra pályázhatnak.
- Bekerült a támogatható tevékenységek közé az akvizíció, valamint a tulajdonosi és vezetői kivásárlás.
- A termékleírás kiegészült a fenntartási kötelezettséggel.
- Tovább bővült a támogatható költségek köre: értékesítési és marketing kiadások, személyi jellegű költségek, képzések, készletfinanszírozás, illetve tanácsadói és szakértői díjak is finanszírozhatók a program keretében.
Hogyan működik?
A vállalkozások ebben a programban tőkeági finanszírozást kapnak oly módon, hogy a biztosított tőkéért cserébe az MKIK Tőkealap jelképes, 1 százalékos üzlet-, illetve tulajdonrészt szerez, a tőkeforrás 99 százaléka pedig tulajdonosi kölcsön. Ez utóbbira a támogatott cég évi 5 százalékos kamatot fizet. A kölcsönt törleszteni a futamidő végén kell.
A vállalkozások számára a tőkejuttatás akár nulla százalékos önerővel, kezességvállalás nélkül is elérhető. A tőkeforrás mellett pedig a részt vevő vállalatok szakmai és üzleti támogatást is kapnak az erre delegált szakembereken keresztül.
A programban olyan, Magyarország területén működő, fejlődni kívánó kkv-k vehetnek részt, amelyek legalább két foglalkoztatottal és minimum két lezárt üzleti évvel rendelkeznek, továbbá a megelőző két évben az átlagos éves árbevételük elérte a 300 millió forintot. A tőkeigénylési folyamat egy egyszerűsített, automatizált felületen indítható el.
Hol tart a program?
Az NGM július közepi tájékoztatása szerint eddig 1320 vállalkozás regisztrált a programra, 55 tőkebefektetésről született döntés 10,8 milliárd forint összegben. Az elért eredményekről a minisztériumi közlemény azt is tartalmazta, hogy korábban évente legfeljebb néhány tucat növekedési fázisban lévő kkv igényelt állami tőkebefektetést – a most elért döntésszám már önmagában meghaladja ezt. A cél ugyanakkor az lenne, hogy a teljes program során 500-600 vállalkozás jusson fejlesztési tőkéhez – ezzel indokolták a korábbi szűkebb keretek lazítását a felhasználási célok bővítésével.
Megéri?
A program feltételei csábítóak: a kkv-k forrásszerzését általában akadályozó gátak szinte mindegyikét lebontották. Lényegében csak egy megfelelő üzleti számításokkal alátámasztott projekt kell az induláshoz. Indokolatlanul kevés szó esik azonban a programhoz kapcsolódóan arról, hogy – mint minden finanszírozási döntésnél, itt is – alaposan mérlegelni kell a kockázatokat is, dönteni pedig valamennyi szempontot megfelelő súllyal kezelve érdemes.
Csábító feltételek
A hazai vállalkozások többségénél a fejlesztéseket a szűkös saját források akadályozzák (ezek sokszor egy hitel önerejére sem elegendők), a kölcsön biztosítékaként pedig jellemzően nem rendelkeznek megfelelő fedezettel, illetve (érthető módon) nem szívesen vállalnak készfizető kezességet – ebben a programban se önerőre, se kezességvállalásra nincs szükség.
A jelentős (100–200 millió forint közötti) tőkejuttatásért cserébe mindössze egy százalék tulajdont kell átadni – a többi tulajdonosi hitel. A cégben a magyar állam közvetve az MKIK Tőkealapon keresztül szerez tulajdont. Ez a bizalmat erősíti, hiszen a vállalkozások érdekvédelmére hivatott szakmai szervezet, a gazdasági kamara (MKIK) áll a program mögött.
A csomag megoldást tartalmaz a sok esetben jelentkező tapasztalathiányra is: tanácsadói, szakértői segítség is rendelkezésre áll. Igaz, ezek a szolgáltatások valamennyi kamarai tag (a kötelező kamarai tagság okán lényegében minden hazai vállalkozás) számára elérhetők.
Jelentős előnynek tűnik az is, hogy a futamidő alatt (ez hat év lehet) csak a kamatot kell fizetni – a tőke a futamidő végén, egy összegben törlesztendő. A kamat árnyalatnyival magasabb ugyan a most elérhető kedvezményes hitelekénél, de jóval elmarad a piaci szintektől. Az egyéb tőkeforrások biztosítása esetén pedig más befektető többet kérne, nem névleges, egy százalékos tulajdonrész mellett.
Számolni kell a kockázatokkal
De mi lesz akkor, ha a következő néhány év nem a tervek szerint alakul, és a vállalkozás nem tudja majd visszafizetni a rendelkezésére bocsátott kölcsönt?
Mit tesz majd – az ugyancsak egy százalékos tulajdonrésszel, de – jelentős vállalattal szembeni követeléssel rendelkező tőkealap-kezelő, ha ilyen helyzet áll elő?
Azoknak a vállalkozásoknak, amelyek élni kívánnak a lehetőséggel célszerű legalább ezeket a kérdéseket is feltenniük maguknak a döntés előtt. Részletesen tájékozódni arról is, hogy amennyiben ilyen helyzet áll elő milyen választási lehetőségeik lesznek. Pont úgy érdemes eljárni mint egy klasszikus hitelszerződésnél, vagy tőkebefektetés során.
A fejlesztési projekt megvalósításának és finanszírozásának tervezése során a kapott tőke visszafizetésének mikéntjére is célszerű kitérni, számolva a bizonytalan gazdasági környezettel – vámháborúval, geopolitikai feszültségekkel – és minden egyéb tényezővel, amelyek akadályként merülhetnek fel a következő időben.
