Három éve stagnál a magyar gazdaság, és két fő motorjának újraindítására aligha van lehetőség. A GKI viszont talált egy tényezőt, amiben még jelentős tartalékok vannak. Melegen ajánlják, hogy erre célozzon gazdaságpolitikájával a Magyar-kormány.
A lengyelek és a románok óránként másfélszer hatékonyabbak, mint 16 évvel ezelőtt. Magyarországon azonban csak 21 százalékot sikerült javítani.
2015 és 2019 között sikerült érdemben előrelépnie Magyarországnak a termelékenységben, de a mögöttünk hagyott 16 év többi részében nem nagyon tudtuk tartani a lépést a környező országokkal.
Borzasztóan elmaradott a magyar gazdaság termelékenysége, de épp ezen segíthetnek a mesterséges intelligenciával megtámogatott automatizmusok – már ha a vállalatok képesek lesznek élni a lehetőséggel.
Egyedül a mezőgazdaságban haladja meg az EU-országok átlagát.
Ritkán hallgatta meg az Orbán-rezsim a vállalkozók véleményét az új jogszabályokról – emiatt aztán rengeteg fércmunka született, amit a vállalatok nem tudtak betartani. A vállalkozók érdekképviselete pont az ellenkezőjét kéri a Tiszától, valamint azt, hogy induljon meg a versenyképesség javulása és a vidék felzárkóztatása is.
Részben ennek is köszönhetjük, hogy már egyáltalán nem Ausztria utolérése lehet a reális cél, maximum Lengyelországé.
Hiába büszke arra az Orbán-kormány, hogy 2010 óta a reálkereset 70 százalékkal, a foglalkoztatás pedig 22 százalékkal emelkedett, a reál GDP mindössze 40 százalékkal lett magasabb. Ki járt igazán jól: az állam, a munkavállalók vagy a tulajdonosok? Ezt járja körbe Mellár Tamás közgazdász, ellenzéki képviselő, volt KSH-elnök.
Ennek a kérdésnek jártak utána közgazdászok az elmúlt 15 évben tapasztaltak alapján. Megállapításaik elgondolkodtatók.
Maroknyi techcég dollárszázmilliárdokat dobál egymásnak, ömlik a befektetői pénz a mesterséges intelligenciába, miközben a megtérülés minimális. A piacduzzasztás közepette a technológia egyelőre nem tudja azt, amire elsődlegesen szánják, és egyre erősebb párhuzamok látszanak a dotkomlufival.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások. A változások ismertetése mellett a program előnyeire és kockázataira is kitérünk az alábbiakban.
Főleg a gazdaságpolitika fókuszában lévő ágazatok, a feldolgozóipar és az építőipar húzzák le a hazai átlagot.
Magasan a hazai átlag felett javult az elmúlt durván másfél évtizedben a bankok termelékenysége. Még úgy is felfelé húzzák az átlagot, hogy 2021 óta a különadók hatására nem tudtak tovább javítani – állapította meg a GKI.
Miközben a technológiai fejlődés szinte napról napra új mérföldköveket ér el, a gyártás világa csendben, de annál gyorsabban készül az automatizáció óta nem látott átalakulásra. Színre lépnek az MI-ügynökök, amelyek emberi beavatkozás nélkül is tudnak működni az üzemekben.
Mi lehetne a magyar kereskedelemből, ha a kormány nem terhelné agyon különadókkal és árszabályozással?
A jegybank szerint sokkal gyorsabban megtérült volna, és jobban modernizálta volna a magyar gazdaságot, ha az akkuiparba tolt ezermilliárdok akár csak töredékét a hatékonyabb termelési módok és ágazatok kapták volna.
Közép-Európához és az EU egészéhez képest is gyenge a magyar munkatermelékenység – mutatta be az MNB. Az iparunk termelékenysége egyáltalán nem javult, a minimális javulást a szolgáltató szektor hozta.
2010 óta 8 százalékkal nőtt a magyar feldolgozóipari termelékenység, ez a legkisebb növekedés az egész régióban, és elmarad az uniós átlagtól is.
A gazdaságkutató rámutat: amikor a termékexport gyengélkedett, a visszaesését a szolgáltatások ellentételezték, ez mentette meg a magyar gazdaságot.
Hiába alacsony a munkanélküliség, annyira gyenge a termelékenység, és olyan képzetlen sok dolgozó, hogy így lehagy minket Közép-Európa nagy része – figyelmeztetett az MNB.
